Terfezia

Terfézia misztikus eredete

avagy hogy jön össze a jégkorszak, az antik lakomák, a bugaci futóhomok, az akácerdők és a szarvasgombás modern magyar kulinária.

Gyakran teszik fel a kérdést, hogy - hogy-hogy csak a Magyarországon terem a fehér édes homoki szarvasgomba? És a válasz valóban a Discovery Channel nyomozós dokumentumfilmjeit idézi.

A történet kezdete a római történetírók tollából ered, akik először adtak hírt az „istenek eledeléről”, amely ez esetben nem a híres görög Ambrózia  volt, hanem a római édes Terfézia szarvasgomba.

Római Birodalom legnagyobb kiterjedése

Feljegyezték, hogy a híres luccullusi lakomák fénypontja, záróakkordja, a menüsor végén egy különlegesség volt, az édes szarvasgomba. Tudjuk, hogy a termés a Közel-Keletről, Föníciából, vagy Észak-Afrikából, Líbiából érkezett. A szállítás, mint manapság az aranyszállítmányok, vagy bankjegyek esetében, különleges biztonsági előírások szerint történt. Hadihajó kiséret mellett szállították Ostiába, Róma kikötőjébe. Onnan a kor elit katonai alakulata (mint ma Delta Force, GU Szpecnaz, SAS, TEK) a Praetori Gárda testőrei, a pretoriánusok (praetori cohors, a császári testőrség alakulata) kísérték közvetlenül a lakoma színhelyére.

Praetorianus Gárda, Illustration by Peter Dennis

Terfézia termőhelyek, homokos, félsivatagos területen voltak, ahol a terfézia sivatagi rokonai ma is megtalálhatók.
Az ókorban a klíma sokkal csapadékosabb volt. A mediterrán sáv a földközi tenger mentén lényegesen szélesebben terült el, és a Szahara csak jóval délebben kezdődött . Líbia, Szaúd-Arábia, Irak területei, a Földközi tenger más déli és keleti részei nem kőolajjal látták el a Római Birodalmat, hanem búzával, és más alapvető élelmiszerekkel. Ez a terület az volt a birodalom éléskamrája.

Római romok Thuggában (ma Dougga, Tunézia) és nem Toszkána, de így elképzelésünk lehet, hogy milyen lehetett 2000 éve az elsivatagosodás előtti Észak-Afrika.

A klíma változott és sok kutató szerint közvetve ez okozta a Római Birodalom pusztulását. A Földközi tenger melléki éléskamra helyét átvette a Szahara és sivatag homokdűnéi, és jelentősen csökkent a hatalmas állam belső élelmiszer-erőforrás tartaléka, azaz az eltartóképessége. Ezzel párhuzamosan a belső ázsiai szteppék visszaszorultak a Góbi és más belső ázsiai sivatagok terjeszkedése miatt és megindították a népvándorlást. A "barbárok", germánok, gepidák, gótok, hunok pedig rázúdultak a gyengülő birodalomra és végül 476-ban a Rómát is elfoglalták.

A Terfézia ókori eredeti termővidéke ma így néz ki.

A Terfézia eredeti termőhelyén ma nem található szarvasgomba aromát, illatot hordozó édes homoki szarvasgomba fajta. A ma ott fellelhető terfézia fajtákat a sivatagi népek salátaként, köretként fogyasztják, illetve filléres tömegáruként a piacokon árulják. Az édes Terfézia a Római birodalommal együtt évszázadokra eltűnt a történelem színpadáról és a főúri, királyi lakomák asztaláról.

Nagyot ugrunk előre az időben és a római birodalom után 400 évvel népvándorlás utolsó európai államalkotó nemzetekénk új nép érkezik a Kárpát medencébe, a magyarok. A magyarok harcolnak aztán tatárral, némettel, törökkel és természetesen a természet erőivel a fennmaradásukért. Művelik az erdőket, lecsapolják a mocsarakat, szabályozzák a folyókat.

A 18.században egy különös jelenség intéz kihívást az újrainduló (török utáni) magyar mezőgazdaság felé. A szépen fejlődő gyümölcsöskerteket, termőre fordult szántóföldeket vándorló homokdűnék foglalják el. Leginkább a Duna-Tisza közén egyre nagyobb gondot okozó homok dűnék megfékezésére az első magyar botanikusok agronómusok indultak harcba.

Mintha csak a Szaharában járnánk... A Homokhátság részét alkotó fülöpházi buckavidék hazánk egyik legérdekesebb tájegysége Forrás: Daily News Hungary

Hogy kerül a Szahara a Duna-Tisza közé? Mintegy 12 ezer éve véget ért Würm-glaciális (jég)korszak és a Kárpát-medencére kiterjedő száraz és hideg tundra-éghajlat. Az éghajlattal rendkívül erős szeleknek rendezték át hazánk tájait. Ekkor jöttek létre azok a közepes és nagyméretű homokformák, az úgynevezett akkumulációs vagy felhalmozott homokmezők, amelyekből kialakult a kiskunsági Homokhátság. Sok-sok ezer évig teljesen megszűnt a homok mozgása, és ez tette lehetővé a növényzet számára a homokvidék meghódítását, megkötését.

Fülöpháza vándorló homokbuckái

A homok mozgása csak a 18. illetve a 19. században indult meg ismét főként emberi tényezőknek köszönhetően. A futóhomok megkötését célzó növényzettelepítés ellenére a dűnék vándorlása jóval kisebb mértékben ugyan, de napjainkban is folytatódik.

Tessedik Sámuel evangélikus lelkész (1742-1820), pedagógus és polihisztor a Szarvasi Botanikus kert és Agrár főiskola alapítója hozatott először Magyarországra szubtrópusi szárazságtűrő akácfákat Magyarországra a futóhomok megkötésére.

• Korának nagy tudósa volt, de valószínűleg nem tudta, hogy 250 év múltán, a magyar akác lesz a legelterjedtebb fafajta és erdőalkotó Magyarországon.
• Nem is sejtethette, hogy ez lesz a világhírű magyar akácméz mézelő virágot adó erdeinek, ligeteinek alapja.
• Nyilván halvány elképzelése se lehetett arról, hogy az akácot, mint invazív betelepített fajt az Európai Unió visszaszorítandónak ítéli, de magyar érdekek ellenállás miatt ez alól felmentést kap Magyarország.
• Tessedik azt sem sejthette, hogy milyen szerepe lesz a magyar akácerdőknek az európai méhállomány megőrzésében…

Alföldi akácerdő

…ÉS végül azt a legmerészebb álmaiban sem gondolhatta volna, hogy az akác betelepítésével megteremti a homoki fehér édes szarvasgomba, a TERFÉZIA legújabb kori kulináris felemelkedésének alapjait.

A Terfézia (Terfezia Terfeziódes, újabb elnevezésével Mattirolomyces Terfezioides) az akácfák gyökérzetével szimbiózisban, úgynevezett arbuszkuláris mikorrhizát (bocsánat, a micológusok így nevezik) képezve él, a Duna homokos hordalékkúpjain, homokhátjain telepített akácerdőkben.

Tehát délről behoztuk az akáccal a terfeziát. Ha filmet néznénk, éppen a happyend-del megelégedve hátradőlnénk a fotelben, de akkor hirtelen jön a váratlan fordulat!

A szubtrópusi akác nem az Óvilágból, azaz Észak-Afrikából, vagy Ázsiából érkezett,ahol a terfézia valaha termett és ahol rokon fajok tenyésznek, hanem az Újvilágból, azaz a mai Egyesült Államok déli részéről, Közép-Amerikából származik. Ott pedig nyoma sincs terféziának, se édesnek, se saláta álszarvasgombának.

De akkor mégis, hogy lehetséges a Terfézia épp itt van, és hogy

• a graciális-jégkorszakban keletkezett homokhordalék mező, amely tízezer évig várakozott, de a XVIII. században „homok-futni” indulván, kiváltsa Tessedik Sámuel akáctelepítési programját és
• az alföld tikkad szöcskenyájas nyarai hasonlítsanak az ókori északafrikai, főníciai termőkörnyezetre és
• az evolúció csodájaként az alföld szélfogó árnyas akácligeteiben mindannyiunk örömére megjelenjen az édes fehér homoki szarvasgomba, a Terfézia.

Hogy hogy lehet? Talán a legújabb kor DNS térképei, vagy más hasonló analóg csodák valamikor magyarázattal szolgálhatnak, de addig is örüljünk az egyik legkülönlegesebb Hungaricumunknak!

by Terfezia