The Pig, Thriller, 2021

Új gasztrofilm jön mozikba, ráadásul szarvasgomba témával. Már alig várom, hogy megnézzem. Minden esélye megvan, hogy bekerüljön a kedvencek közé, - Csokoládé, Julie and Julia, Szinbád, Lecsó mellé. A kritikusok és a közönség is szereti, sőt a Rotten Tomato 97%-on jegyzi, ha bármelyiknek is van jelentősége, hogy tényleg jó-e? Nicolas Cage a sok citromdíjas játék után újra igazi, jó filmet csinál Michael Sarnoski elsőfilmes rendezővel. Rob (Nicolas Cage) egy erdei remete, aki elvonult a zajos világtól és az erdőt járja szeretett társával egy szarvasgombász disznóval.

Azonban nem könnyű kívül maradni és a mai világ hirtelen visszarántja a valóságba. Rajtaütnek, összeverik és ellopják a disznót. Jelenlegi, -fiatal szarvasgomba dealere - és régi kapcsolatai segítségével a tolvajok nyomába ered. Kiderül róla, hogy valaha celeb, sztárséf volt, mégis elhagyta azt a világot. Hogy megtalálja-e önmagát és disznaját, majd megnézzük a filmet, de mégse várjunk John Wick - Keanu Reaves „megöltétek a kutyámat írmagotok nem marad” mozit, mert ez egy másik műfajú thiller. Szóval mozizzunk! Íme Pig official trailer:

https://youtu.be/-4nRpdONaAA


Magyarország étele 2021. szakácsverseny

Magyarország étele 2021. szakácsversenyt

Felvidékről a párkányi Tűzrőlpattant menyecskék csapata, Bottyán Szilvia és Ferner Valentina

nyerte a “Nagy erdő mesés mágiája” elnevezésű ételével. A párkányi Összevont Magán Középiskola mesternője és diáklánya a 12 döntős csapat közül végzett az első helyen. Bottyán Szilvia és Ferner Valentína gyakorlott séfeket utasítottak a hátuk mögé.

Nagy Erdő Mesés Mágiája

Hogy milyen mágia győzte meg a zsűrit: „Egy a természettel” mottóval, innovatív módon tálalt hagyományos falusi konyha ízei, – vadhús, gomba berkenye, szőgyényi savanyúkáposzta (HÍR Védjegy), medvehagymás juhtúrós sztrapacska.

Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (ÉTREND) a Felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium Szakgimnázium és Szakközépiskola együttműködésével, és a Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakmai partnerségével 2021. évben negyedik alkalommal hirdeti meg a „Magyarország étele” nevű, élőmunkás melegkonyhai szakácsversenyt.

Fő alapelvek: Magyar alapanyagokból, megfizethető, nagykonyhai mennyiségben is könnyen, egyszerűen előállítható legyen.

Minden, versenyre nevezett fogás legfeljebb öt elemből állhat, és kötelezően tartalmaznia kell három alapanyagot (Vadhúst, Naszálytej Fittej írót, és bármely Hagyományok, Ízek, Régiók (HÍR) védjeggyel ellátott terméket. Utóbbi kiváltható bármilyen eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel Uniós oltalom alatt álló mezőgazdasági termékkel és/vagy élelmiszerrel.)

Az idei évben is hagyományt, modernséget és furfangot keresnek a nevezett ételekben. Szeretnék, ha a versenyétel egyszerűségében lenne nagyszerű, melynek elkészítésére és kitálalására 4 óra áll majd a szakácsok rendelkezésére. A pályamunkákkal szemben elvárás még, hogy egy átlagosan felszerelt konyhán, nagy mennyiségben is elkészíthetők legyenek. A nettó bekerülési alapanyagköltség adagonként legfeljebb 1500 forint lehet.

Szakmai zsűritagjai:

  • Varga Károly Zsűrielnök – A 48 étterem konyhafőnöke. Többszörös olimpiai-, Európa-, és világbajnok. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt birtokosa
  • Endrédi Zsolt – Mesterszakács. az art’otel Budapest konyhafőnöke
  • Kovács Levente – Bártfai vendéglő konyhafőnöke
  • Müncz Gábor – Executive Chef, Danubius Hotel Gellért
  • Németh László – Executive Chef, Hunguest hotel Aqua Sol
  • Tóth Zoltán – Executive Chef, Danubius Hotel Hélia
  • Varga Gergely – Mesterszakács, szakoktató, a fehérvárcsurgói Károlyi Kastély konyhafőnöke

A nyertes receptúrát Szakácsfelvonulás keretében hagyományosan a Parlamentbe juttatják, de idén a Nemzeti Összetartozás emlékhelyéhez vonultak az ünneplésre. A felvonulás célja, hogy népszerűsítse a Magyarország étele szakácsversenyt és a programba való csatlakozás lehetőségét, valamint az is cél volt, hogy a sok esetben méltatlanul kevés figyelmet kapó-, és a pandémia miatt egy rendkívül nehéz évet „túlélő” szakácsok is megmutathassák magukat. – Kik készítik a konyhákon, éttermekben, menzákon a napi sok ezer adag ételt mindannyiunknak.

Szakácsfelvonulás, Országház, Nemzeti Összetartozás Emlékhely

Források:

  • Oldalas FB oldal: https://www.facebook.com/oldalasemagazin
  • Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete, Séfclub: https://etrendegyesulet.hu/
  • Híreksk Televíziós Hírportál:  https://www.facebook.com/hirek.sk/posts/4381546225259179


XIII.MAGYAR SZARVASGOMBA-TERMESZTÉS NAPJA, Jászszentandrás

13. alkalommal rendezték meg a szarvasgomba termesztés napját. Ezen a szarvasgomba ünnepen rendszerint összegyűlnek a gyűjtők, termőhely tulajdonos, gazdák, erdészetek, tudományos szakemberek, gasztronómiai és élelmiszeripari felhasználók. Idén a fesztiválnak Jászszentandrás adott otthont, a jászsági fekete nyári szarvasgomba fővárosa. Az Magyar Szarvasgomba Szövetség és a Szent László Szarvasgomba Lovagrend által szervezett esemény rangját jelezi, hogy a fővédnökséget Nagy István agrárminiszter úr látta el és személyesen ő nyitotta meg a rendezvényt.

A miniszteri megnyitót

Kolláth Balint jászszentandrási házigazda polgármester

kedves szavai követték, valamint

dr Bratek Zoltán az ELTE TTK nemzetközi hírű miikológiai szaktekintélye, a Első Magyar Szarvasgomba Szövetség elnöke és a Szent  László Szarvasgomba Lovagrend nagymestere

tartott bevezető beszédet. A bevezetőket Kecskés Sándor operaénekes produkciója tette emlékezetessé.

“A szarvasgomba magában foglalja mindazt, amit a magas jövedelmet termelő, fenntartható gazdálkodás alatt értünk. Magyarország rendkívül kedvező életfeltételeket biztosít az utánozhatatlan ízvilágú triflák szaporodásához, termesztéséhez. A szarvasgomba-termőtájak egyedülálló élelmiszer-termékei magas áron értékesíthetők itthon és külföldön egyaránt.”

– mondta a miniszter, aki a szarvasgombát, régies nevén a triflát, “a vidék aranyának” nevezte.

Nagy István elmondta, hogy rendkívül fontosnak tartja a Magyar Szarvasgombász Szövetség munkáját. Kiemelkedő tevékenységükért 2018-ban “Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri elismerő oklevélben részesültek. Értékmentő munkájuknak köszönhetően 2016-ban a jászsági nyári szarvasgomba termékleírásukkal pályázati úton elnyerték a minisztériumtól a HÍR, azaz a Hagyományok-Ízek-Régiók védjegy használati jogát.

Benyújtották a jászsági nyári szarvasgomba földrajzi árujelzőjeként történő uniós oltalma iránti kérelmüket. Ennek elbírálása jelenleg már uniós kifogásolási szakaszban van, és jó eséllyel ősszel bejegyezhetik az Európai Unióban oltalom alatt álló földrajzi jelzésként.

Nagy István kitért arra, hogy Európában egyedül Magyarországon található meg jelentős mennyiségben az egyetlen édes ízű szarvasgomba, a fehér színű, márványos belsejű homoki szarvasgomba, a Terfézia. Magyarország rendkívül kedvező életfeltételeket biztosít az utánozhatatlan ízvilágú triflák szaporodásához, termesztéséhez. A szarvasgomba-termőtájak egyedülálló élelmiszer-termékei magas áron értékesíthetők itthon és külföldön egyaránt. A Magyar Szarvasgombász Szövetség tavaly a homoki édes terfézia szarvasgomba pályázatával újabb, Magyarországon termesztett, különleges szarvasgomba termékkel nyerte el a HÍR védjegyet.

HíR-esek 2020

A HÍR pályázati rendszerben eddig összesen 184 hagyományos és tájjellegű termék szerzett védjegyet. Ez a pályázat az eredetvédelmi kérelmek benyújtásának előiskolája is egyben, ezért biztatják a szarvasgomba-termesztő szakmát – a jászsági nyári szarvasgomba sikerén felbuzdulva – a terfézia szarvasgomba uniós eredetvédelmi kérelmének a benyújtására is. Egyben azt kívánta, hogy a szarvasgomba öregbítse a magyar gasztronómiai kultúra jó hírét, lendítse fel a hazai vendéglátást.

A megnyitó beszédek után szakmai előadások, kiegészítő programok, következtek. Az előadások sorában szó volt többek között a szarvasgombacélú erdőkezelésről, a trifla hasznosításában szerzett tapasztalatokról, termesztési újdonságokról és kísérletekről is.

Program:

  • Földrajzi árujelzők és a HÍR program eredményeiről – Hazai szarvasgombáink útja az európai elismertség felé. Előadó: Pallóné Dr. Kisérdi Imola (AM kormány-főtanácsos, HÍR BB elnöke)
  • A NEFAG Zrt. tapasztalatai a szarvasgomba hasznosításban és szarvasgomba-célú erdőkezelés terén. Előadó: Bagi István
  • Szarvasgombászat mestertriflász szemmel – díjazottak bemutatkozó előadásai és az érdemérmek ünnepélyes átadása
  • Változások a mikorrhizált csemeték minősítési eljárásában, a Nébih erdészeti szaporítóanyag felügyeleti rendszerében. Előadó: Pápai Antal – Némethné Kisgyörgy Boglárka, NÉBIH MGEI ESZFO
  • Egy kettőshasznú kísérleti gyümölcsös: pekándió és kései szarvasgomba Előadó: Gyulavári Pál – Akale Assamere – Brandt Sára – Bratek Zoltán
  • Beszámoló a francia szarvasgomba sikeres hazai termesztéséről, Előadó: Bratek Zoltán – Stuchlik László
  • Szarvasgomba Termesztés Napi Főző- Sütő verseny eredményhirdetése
  • Első Magyar Szarvasgombász Emléktár meglátogatása – tárlatvezető: Till Ervin Iván Múzeumigazgató
  • Szentmisével összekötött ünnepélyes lovagavatás – Jászszentandrás Katolikus Templom

A szarvasgomba termesztés napja a szakma ünnepe is egyben, ahol díjazzák és elismerik a szarvasgombászatért végzett társadalmi és szakmai munkát, erőfeszítéseket.

Szemere László emlékérem:

A magyar és európai szarvasgombászat atyjáról elnevezett Szemere László szarvasgomba termesztésért járó emlékérmet, Stuchlik László kapta. Hivatalos indoklás alapján az Magyarországon első sikeres, termőre fordult melanosporum (francia fekete perigord szarvasgomba) ültetvény létrehozásáért adományozták az idén. Azonban mégsem! Az emlékérem ez esetben nemcsak az első magyar perigord ültetvényért járt, hanem szinte életműdíj is egyben. A díjjal elismerték Stuchlik László elévülhetetlen érdemeit a jászszentandrási szarvasgomba kultúra és hagyományok és múzeum megteremtésében. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ő hozta a faluba a Rendőr Világszövetséget. Így ő az, aki a község nemzetközi jelentőségű kulturális közösségének is az alapítója.

Jászszentandrási IPA Arthur Troop Park (International Police Association)

A díjat felesége, társa Stuchlik Lászlóné Katalin vehette át.

Mestertriflász elismerést kaptak:

Farkas Szilvia mestertriflász labradorjaival

Banka Ferenc Díj:
Jászszentandrási szarvasgombafővárosért és a szarvasgombászatért adható elismerést Till Ervin Iván szarvasgomba múzeum igazgató és felesége Till Emőke kapták állhatatos munkájukért.

Termesztés napi nyíltűzi főzőverseny:
A tanácskozással párhuzamosan a termál kemping területén családias hangulatú főző¬verseny zajlott, melyet néhai Kopasz Árpád, ny.r. dandártábornok, a Szent László Szarvas¬gomba Lovagrend lovagja emlékére rendeztek meg. A főzőverseny főszervezője

Aranyi János (kép jobb oldalán) a Máltai, a Szent László Szarvasgomba, a Szabadtűzi Lovagrendek lovagja,

valamint főzőverseny főtámogatója

Dr. Lukács Gusztáv az IPA MSZ Jászszentandrási Egyesület elnöke, a Szent László Szarvasgomba Lovagrend lovagja

voltak.

A finomságok között akadt például lecsós kacsamell, slambuc és őzpörkölt is. Megjegyzendő, hogy a II. helyezést a szarvasgomba múzeum és Terfézia csapata, azaz a Till Emőke családja és László Sándor hozta el „bográcsos kecskére káposztát” alkotásukkal.

Szent László Lovagrend új tagjainak avatása:

A nap eseményei az új szarvasgomba lovagok avatásával zárultak. A Jászszentandrási katolikus templom Aba-Novák Vilmos modernista egyedülálló freskóival különleges spirituális és mitikus környezetet teremt a szentmisével egybekötött avatási szertartáshoz.

A misét István atya, az Újpest-Kertvárosi Szent István plébánia plébánosa celebrálta, a felolvasást, verseket, műveket pedig

Kecskés Sándor az operaház magánénekese adta elő: Aquinói Szent Tamás imája- Fogadd el Uram, Varga László megzenésítésével, Sík Sándor szövegével, és Ave Mária, Mathilde Marchesi műve

Szent László Szarvasgombalovagrend új lovagjai:

  • Till Emőke, Jászszentandrás szarvasgombafőváros, szarvasgomba múzeum
  • Tímár Ferenc nemzeti, katonai erények, hagyományok értékek védelme
  • Akale Assamere, ELTE TTK doktori iskola mikológiai és biológiai kutatások szarvasgombák területén
  • László Sándor Terfézia szarvasgomba népszerűsítése, gasztrotermékek.


HÍR Védjegyet kapott a Terfézia, azaz a Homoki Édes Szarvasgomba

Terfézia, azaz a Homoki édes szarvasgomba a világ legelitebb élelmiszerklubjába pályázik, ahol olyan nagyágyúk vannak, mint

Bayerisches Bier, a Champagne, az Irish Whiskey, a Kalamata olajbogyó, a Parmigiano Reggiano, a Polska Wódka, a Queso Manchego és a Roquefort sajt, illetve magyar példákat hozva, a Tokaji bor, vagy a Kalocsai paprika. 

Homoki édes szarvasgomba, a Magyar Szarvasgombász Szövetség jelölése és pályázata alapján bejegyzésre került a „Hír” védjegy értéktárba. 2021.május 31-én a Magyar Szarvasgombász Szövetség képviseletében az a megtiszteltetés ért, hogy átvehettem a Hírvédjegy oklevelet és hozzá kapcsolódó iparművészeti emlékkerámiát.

HÍr Védjegy átvétele, Agrárminisztérium

A Hír védjegy célja, hogy a védjegy használati jogának elnyerésével a hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ismertségének növelése. A terméket gyártók pedig bővíthetik piaci lehetőségeiket. A termék pedig újabb értékes elemmel gyarapítja a Hagyományok-Ízek-Régiók Gyűjteményt.

HÍR védjegy

A Homoki édes szarvasgomba 2020-tól hazánkban földrajzi védettséget élvez, a rövidesen induló eljárás alapján várható, hogy megkapja az európai uniós oltalmat is.

A földrajzi árujelzők jelentősége és a termelői közösségek szerepe

A HÍR védjegy pályázat a földrajzi árujelző oltalmi kérelmek benyújtásának előiskolája is egyben. A HÍR védjegyes termékek közül kilenc földrajzi árujelzője már uniós oltalommal is rendelkezik, további nyolc esetében pedig már folyamatban van az uniós eljárás.

„Az európai földrajzi árujelzők a mezőgazdasági ágazatunk által kínált termékek gazdagságát és sokszínűségét mutatják. A termelők számára az előnyök egyértelműek. Magasabb áron értékesíthetik a termékeiket azon fogyasztóknak, akik autentikus, regionális termékeket keresnek. A földrajzi árujelzők kereskedelmi megállapodásaink kulcsfontosságú elemét képezik. Azáltal, hogy világszerte védjük a termékeket, megelőzzük a termékek elnevezésének csalárd módon történő használatát, valamint megőrizzük az európai agrár-élelmiszeripari termékek jó hírnevét. A földrajzi árujelzők globális szinten védik a helyi értékeket.”,

mondta Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős uniós biztos.

Az Európai Unió által elismert földrajzi árujelzők több, mint háromezer termék – élelmiszer, mezőgazdasági termék, szeszes ital, borászati termék és ízesített borászati termék – nevét védik. Az oltalom alatt álló földrajzi nevek azt jelzik, hogy a termék egy adott helyről, vagy régióból származik, és különleges minőségét, hírnevét, vagy egyéb jellemzőjét a földrajzi eredetének köszönheti. A földrajzi árujelzők oltalma kollektív jogosultságot jelent, minden előállítót megillet, aki a meghatározott földrajzi területen a termékleírásnak megfelelő terméket állít elő. Szellemi tulajdonjoggal ruházza fel a termelőket az adott földrajzi területen és kizárólagos jogot biztosít számukra a földrajzi név használatára.

Mit ér a földrajzi oltalom? - hát a dupláját

Egy 2020. április 20-án közzétett Európai Uniós tanulmány szerint a földrajzi árujelzős termékek termelése egyre jelentősebb az Európai Unióban. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke magasabb, mint az azzal nem rendelkező, hasonló termékek eladási értéke.

A tanulmány szerinti a földrajzi árujelzős termékek termelése jelentős az Európai Unióban. Míg 2010-ben az összes élelmiszer-és italtermelésből 5,7%-ot tett ki, addig ez a 2017. évi EU statisztikák szerint már elérte a 7%-ot, megközelítőleg 75 Mrd EUR értékben. A teljes uniós élelmiszer- és italexportnak több mint 13%-át a földrajzi árujelzős termékek értékesítése teszi ki, közel 17 Mrd EUR értékben. A földrajzi árujelzők értéknövelő hatásának becsült értéke a 28 tagú EU-ban 2,07. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke tehát átlagosan kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, hasonló termékek eladási értékének.

A földrajzi árujelzők hozzáadott érték növelő hatása lehetővé teszi a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára a versenyképesség fokozását. A termelők számára biztosítja azokat az eszközöket, melyek révén sajátos jellemzőkkel rendelkező termékeiket hatékonyabban tudják a többi terméktől megkülönböztetni és népszerűsíteni, illetve a jogtalan névhasználatból eredő piaci visszaélésekkel szemben megvédeni.

Az európai élelmiszerek híresek arról, hogy biztonságosak, táplálóak és jó minőségűek. A hagyományos előállítási módszerek hozzájárulnak annak az uniós célkitűzésnek a megvalósításához, hogy az európai élelmiszer az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának globális mércéjévé is váljon.

Az uniós minőségrendszerek célja meghatározott termékek elnevezésének védelme, amivel az adott termékek egyedi, földrajzi eredetükhöz vagy az adott régióban gyökerező előállítási módjukhoz kapcsolódó jellemzőinek promócióját szolgálják. Ezek a termékelnevezések az uniós szellemitulajdon-jogi rendszer részét képezik, ezáltal jogi védelmet nyújtanak az utánzással és a visszaélésszerű használattal szemben.

Az EU harmadik országokkal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásai során is kiemelten kezeli az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők oltalmának érvényesítését. Az EU harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásainak fontos részét képezi a földrajzi árujelzők listája. Az EU-nak 36 bilaterális megállapodása van harmadik országokkal és 13 további országgal folytat jelenleg is tárgyalásokat. Az EU szabadkereskedelmi tárgyalásai során fontos a magyar érdekek hatékony képviselete a Magyarország részére bejegyzett, uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős termékek harmadik országok – mint például Kína, Japán illetve Ausztrália – piacain való oltalmának biztosítása érdekében.

Az uniós oltalmi rendszert négy fő csoportja:

Az Európai Bizottság 2020. évi munkatervében – az Európai Zöld Megállapodás keretébe tartozó egyszerűsítési lehetőségek között – kezdeményezte a földrajzi árujelzők és hagyományos különleges termékek rendszerének értékelését.

  • mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőit és hagyományos különleges termékek oltalmáról az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
  • borászati termékek és a hagyományos kifejezések oltalmáról a 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 92-116. cikkei;
  • szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról az 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet; valamint
  • az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról a 251/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet.

Közös jellemzője az uniós oltalmi rendszernek, hogy a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmet csoportosulás nyújthat be. A csoportosulás által benyújtandó kérelem fő alkotóeleme az uniós jogszabályok követelményeinek megfelelő termékleírás, amelyben rögzíteni kell a földrajzi árujelzős termék főbb jellemzőit, ezenkívül az előállítás folyamatát, továbbá a termék minősége és a földrajzi terület közötti kapcsolatot. A csoportosulás jogi formáját a rendelet nem szabályozza, fő követelmény, hogy tagjai ugyanannak a terméknek az előállításával, forgalmazásával foglalkozzanak.

A termelői csoportosulások megléte az uniós oltalmi rendszerek eredményes működtetésének egyik sarokpontja. Ezért alapvető fontosságú a termelői közösségek szerepének megerősítése. A termelői közösségek szerepvállalását az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjával, HÍR védjegy programjával és KDHT miniszteri díj odaítélésével is ösztönözi.

Földrajzi Árujelzők Program

„Az Agrárminisztérium célkitűzése, hogy az agrárgazdaság területén a termelői közösségek egyre több termékre nyújtsanak be uniós oltalom iránti kérelmet, éljenek az oltalom nyújtotta lehetőségekkel, és élvezzék azok előnyeit” - fogalmazott a díjakat átadó Tarpataki Tamás, agrárpiacért felelős helyettes államtitkár.

Az uniós oltalom alatt álló 69 bejegyzett földrajzi árujelzőjével Magyarország az EU 27 tagállama között jelenleg az erős középmezőnyben a 9. helyet foglalja el. Magyarország a még bejegyzésre váró további 16 kérelme alapján jó eséllyel hamarosan utolérheti a nagy eredetvédelmi hagyományokkal rendelkező régi tagállamokat (Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Németország), és közvetlenül utánuk, a 7. helyre léphet előre.

A Földrajzi Árujelzők Programjának keretében további 13 mezőgazdasági termék és élelmiszer, valamint 7 regionális pálinka földrajzi árujelzőjének uniós oltalmára irányuló eljárás van folyamatban. Emellett további HKT kérelmek is előkészületben vannak.

Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy program

Az Agrárminisztérium a HÍR program keretében 2010 óta pályázati rendszert működtet a HÍR védjegy használati jogának elnyerésére. A pályázaton hagyományos és tájjellegű termékekkel lehet részt venni. A program eredményeként 2010 óta a mai napig összesen 184 termék nyerte el a HÍR védjegy használati jogot, és vált a fogyasztók körében „HÍR-essé”.

A program vezetője Pallóné dr. Kisérdi Imola PhD címzetes egyetemi docens AM HÍR Bíráló Bizottság elnök.

Az Agrárminisztérium a sikeres pályázókkal védjegyhasználati szerződést köt. A szerződés biztosítja a termék termelői, előállítói és csoportosulásai számára a díjmentes védjegy használatot, amellyel a hagyományos és tájjellegű termékként való elismerést kommunikálják a fogyasztók felé.

A HÍR program keretében az Agrárminisztérium 2014 óta működteti a HÍR Védjegyesek Klubját. A Klub tagjai részére az Agrárminisztérium szakmai segítséget nyújt a földrajzi árujelző (GI) oltalom iránti, vagy a hagyományos különleges tulajdonság elismerése (HKT) iránti kérelmük benyújtásához. A Klub tagjainak rendszeres hírlevélben nyújt tájékoztatást a programról és bemutatkozási lehetőséget biztosít a számukra.

A HÍR védjegy pályázat az uniós kérelmek benyújtásának előiskolája is egyben. A HÍR pályázat követelményrendszerének megfelelő termékleírás elkészítése jó alapot képez az uniós oltalom iránti kérelemhez.

,

HÍR védjegyes termékek száma, 2010-2019

A HÍR védjegyes termékek közül 8 HÍR védjegyes termék földrajzi árujelzője már uniós oltalommal rendelkezik: Szabolcsi almapálinka, Gyulai kolbász, Szegedi fűszerpaprika őrlemény, Magyar szürkemarha hús, Újfehértói meggypálinka, Makói petrezselyemgyökér, Győr-Moson-Sopron megyei csemegesajt és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye. További 8 HÍR védjegyes termék pedig várományosa az uniós elismerésnek: Újfehértói meggy, Nagykörüi ropogós cseresznye, Madarasi birspálinka, Jászsági nyári szarvasgomba, Őrségi tökmagolaj, Szegedi tükörponty, Hegykői petrezselyemgyökér, Fertőd vidéki sárgarépa. HKT elismerést szerzett HÍR védjegyes termékként a Tepertős pogácsa és a HÍR gyűjteményben szereplő Rögös túró is. További HÍR védjegyes termékek HKT iránti kérelmeinek benyújtása előkészületben van.

Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért (KDHT)

A 2016 óta minden évben meghirdetett „Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri díjpályázat célja a hagyományos és tájjellegű termékek piacra jutása érdekében kimagasló tevékenységet folytató közösségek elismerése és példaképül állítása. A pályázat beadására jogosultak önkormányzatok, non-profit társaságok, civil szervezetek, szociális szövetkezetek. A nyertes pályázók részére a díjátadásra a Termelői Közösségek Napján kerül sor. A Termelői Közösségek Napja évenkénti megrendezésével a termelői közösségek tevékenységét kívánja támogatni, együttműködésüket és tapasztalatcseréjüket elősegíteni.

Magyarország eddigi eredményei a földrajzi oltalom területén

Az Európai Unió (EU), francia kezdeményezésre, 1993-ban hívta életre az

„Euroterroirs” (Európa Vidékei) nevű programot,

amelynek célja az európai régiók hagyományos és tájjellegű élelmiszereinek összegyűjtése, azok gazdasági hasznosításának előmozdítása, valamint ezeknek a termékeknek a fogyasztók körében való népszerűsítése volt.

Az EU-csatlakozás előtt álló közép-kelet-európai országok közül Magyarország elsőként csatlakozott a programhoz 1998-ban. A „Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR)” kezdeményezés célja pedig az volt, hogy összegyűjtse a magyarországi hagyományos és tájjellegű élelmiszereit, s egyben hozzájáruljon azok ismertségének növeléséhez, gazdasági hasznosításukhoz.

A HÍR program első, fogyasztók számára kézzelfogható eredménye egy kiadvány volt. Regionális bontásban mutatta be azokat a termékeket, amelyek

  • legalább kétgenerációs történelmi múlttal rendelkeznek,
  • hagyományos előállításúak, egy adott tájegységhez kötődnek,
  • legalább az előállítás körzetében ismertséggel rendelkeznek, továbbá
  • tényleges előállítással és forgalmazással bírnak.

A jelentős gyűjtőmunka eredményeként a kezdeti 1148 potenciális termékből a többkörös szakértői szűrés után 300 élelmiszer és 9 ásványvíz került be a HÍR gyűjteménybe. A kezdeményezés iparjogvédelmi hasznosulásának lehetőségét az teremtette meg, hogy 2002 óta a „Hagyományok – Ízek – Régiók” (HÍR) színes ábrás feliratos védjegyként van bejegyezve.

A védjegy tulajdonosa az agrárügyekért felelős minisztérium, használója a kezdeti években a HÍR program népszerűsítésére dedikált költségvetési forrással is rendelkező Agrár Marketing Centrum volt, amely szervezet a 2010 előtti időszakban éves költségvetésének egy jelentős részét, évente nagyságrendileg 12- 20 millió forintot a védjegyet támogató marketing tevékenységre fordított.

Jelenleg a HÍR védjegyet csak az használhatja, aki megfelel az önkéntes minőségrendszer kritériumainak és az Agrárminisztériummal erről védjegyhasználati szerződést kötött. HÍR védjegyes élelmiszerek mindenképpen a termék-különlegességek csoportjába sorolhatók.

Hogy kapcsolódik a Hungaricum oltalom a földrajzi oltalomhoz, a HÍR védjegyhez

A „Hungarikum” 2013-ban színes ábrás védjegyként szintén bejegyzésre került.

Mindenkori jogosultja az Agrárminisztérium. A „Hungarikum” védjegy használati jogát azonban eddig kevés termék nyerte el. Az agrártermékek esetében a termelők/előállítók számára már maga a hungarikummá nyilvánítás a vágyott és legmagasabb szintű elismerésnek számít.

Továbbá a HÍR program, illetve a HÍR védjegy az úgynevezett Hungarikum törvény (2012. évi XXX. törvény) létrejöttéhez is mintául szolgált. A hagyományos magyar élelmiszerek szervezett koordinációját a HÍR program hivatott szolgálni, s a kezdeményezés a hungarikumok hivatalos kijelölésének előfutára volt.

A HÍR védjegy stratégiai jelentőségét továbbá az adja, hogy potenciálisan ezek a termékek az EU élelmiszer minőségpolitika zászlóshajójának számító földrajzi árujelzők várományosainak is tekinthetők. A földrajzi területhez köthető, hagyományos termékek különleges minőségének fogyasztókban való tudatosítása kiemelkedően fontos, amihez az EU-s eredetvédelem újabb lehetőséget biztosít.

A hagyományos és tájjellegű (HÍR védjegyes) termékek ezen az úton alapvetően kétféle módon szerezhetnek nagyobb ismertséget, akár Európa szerte.

  • A szoros földrajzi kötődés (akár a termék minőségén, vagy annak ismertségén keresztül) az eredetvédelmi rendszerben oltalmazható (oltalom alatt álló eredetmegjelölés, vagy
  • oltalom alatt álló földrajzi jelzés formájában), míg amennyiben inkább a hosszú múltra visszatekintő, hagyományos előállítási mód a meghatározó, úgy hagyományos különleges termékként lehet közösségi szinten elismertetni a terméket.

Források:

 

 

 


Terfezia, the sweet Hungarian truffle in Roman Empire

The Terfezia is a Latin word, the denomination of a kind of truffle. In the ancient Rome, on Bacchanalias and the Culinary events as the famous fine feasts of Luccullus, the most desired delicacy and afrodiziacum was the Phoenician, white, sweet truffle.

Trireme, Roman wargalley

The shipments of Terfezia from Near East and North-Africa to Ostia, the port of Rome were under surveillance of military galleys as the other highly precious goods demanded also. The Terfezia, the kind of ambrosia of Gods, chanted by antique bards and poets have disappeared from the menu cards with the extinct Roman Empire and with the change of climate.

Still You can taste Terfezia, the delicacy of Roman Emperors and Patricians of high rank, because it is a unique Hungarian good.

Sweet Hungarian Truffle, Honey Truffle, Sweet Sandy Truffle (Mattirolomyces Terfezioides, Tefezia Terfeziodes)

The relative truffle of the antique delicate Terfezia, or itself the original ambrosia of Gods can be found in the area antique province of Rome, Pannonia, in current Hungary. The common name sweet Hungarian truffle, honey truffle. The latin name is Mattirolomyces, Terfezioides or Terfezia Terfeziodes. The former Moroccan and Near East regions that one bore sweet Terfezia have since destroyed due to logging and desertification. Terfezia today is almost exclusively found in special endowments in Carpathian Basin.

The story that how could get to the current territory will be our next tale.


BeSweet prémium csokoládé - „Egy falat jóakarat”

BeSweet "nonprofit" prémium csokoládé társadalmi felelősségvállalással, - „Egy falat jóakarat”.

Július 7-én átadták a szekszárdi Kék Madár Alapítvány kézműves csokoládéüzemét. Magyarországon ez az első olyan, csokoládét gyártó üzem, amely fogyatékkal élő munkavállalókat foglalkoztat.

De nézzük, hogyan is válik a segítő szándék, működő hosszútávú modellé, amely több üzleti területre is bemerészkedve,sikert sikerre halmoz!

1. Kékmadár Alapítvány

A Kékmadár Alapítvány fogyatékos, megváltozott munkaképességű, alacsony iskolai végzettségű, elavult szakképesítéssel rendelkező, valamint a gyermeknevelés miatt tartósan inaktív személyek elhelyezkedését, munkahelyük megőrzését segíti. Szekszárdon és Budapesten fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberekkel működtetnek Ízlelő Éttermeket és számukra biztosítanak munkát, megélhetési lehetőséget.

Ízlelő Étterem teraszücsörgőkkel

2 Rövid történet

  • Első Stáció: Szekszárdi Ízlelő Étterem

2007-ben hat megváltozott munkaképességű kollégával és egy 24 férőhelyes vendégtérrel nyílt meg az Ízlelő, és az optimista forgatókönyvet is túlszárnyalva már tíz hónap múlva nyereséges lett. A vezetőket leszámítva minden munkatárs megváltozott munkaképességű, az ételeket pedig helyi alapanyagokból készítik. Látássérülteken kívül mindenféle, fogyatékkal élők dolgoznak náluk: értelmileg akadályozottak, mozgás- és hallássérültek, különböző betegségek miatt egészségkárosodott emberek, autizmussal, aspergerrel élők.

„A vendéglátás azért zseniális, mert 130-as IQ-jú és értelmileg akadályozott, mozgáskorlátozott, vagy éppen nagy fizikai erővel rendelkező kollégának is tudnak személyre szabott munkát biztosítani.”

Az alapítvány mentorokkal is segíti a dolgozókat, és ez a támogatás nem csak a munkára és a munkaidőre terjed ki: ha ruhát kell venni, abban, ha gyereket kell fürdetni, abban, ha egyéni pénzügyi tervet kell készíteni, akkor abban. A munkavállalók pedig nagyon lojálisak, szinte nincs fluktuáció.

  • Második Stáció: Szekszárdi Ízlelő Étterem Bővítése

Az Ízlelő 2014-ben 80 fősre bővítette és teljesen megújította éttermét, jelenleg már 18 munkavállalójuk van, naponta átlagosan 240–250 adag ételt adnak el.

  • Harmadik Stáció: Budai Hegyvidék Ízlelő Étterem

Ugyanezzel a modellel nyitották második éttermüket Budán. Egy év alatt a környék kedvencévé lett, ami nem csoda, hiszen 11 és 15 óra között ebédmenü, saláták, szendvicsek, szekszárdi borok, kézműves sörök, szörpök, limonádék, és a sziesztásoknak egy napernyővel fedett terasz, amely az Apor Vilmos térre néz.

  • Negyedik Stáció: Csokoládé

A Kék Madár Alapítvány ügyvezetője, Mészáros Andrea, azonban nem maradt az éttermeknél: „Erős küldetéstudatunk van, azért akarunk fogyatékosoknak és megváltozott munkaképességűeknek munkát adni, mert ők hatszor-nyolcszor nagyobb valószínűséggel munkanélküliek, mint az ép emberek”.

Mészáros Andrea a Kékmadár Alapítvány ügyvezetője a Szekszárdi Ízlelő Étteremben

Az étterem mellett már korábban is elkezdtek lekvárokat, szörpöket és aszalványokat készíteni, aztán 2014-ben négy fogyatékos munkavállalóval elindítottak egy kis, 16 négyzetméteres csokoládémanufaktúrát, amit azóta kinőttek, ezért költöztek most az új, nagyobb épületbe. A380 négyzetméteren megépült üzemben 28, megváltozott munkaképességű, illetve más hátránnyal küzdő ember dolgozik, a létesítményben napi 700 tábla, prémium minőségű csokoládét állítanak majd elő. Az akadálymentes látogatóközpont vendégei üvegfalon keresztül láthatják a munkafolyamatokat, a manufaktúrához játszósarkot és játszóteret is építettek.

BeSweet dolgozók a új csomagolású "városcsokikkal"


BeSweet dolgozók átveszik az üzemet

3. Csokimanufaktúra, Látványüzem, Mintabolt

A csokoládék alapanyagát az etikus kereskedelem jegyében szerzik be, és Szekszárdon termelt gyümölcsöket használnak fel. Sokféle felső-közép árkategóriájú csokoládét készítenek, néhány íz a kínálatból: citromos-meggyes-fehércsokis, epres-bazsalikomos-fehércsokis, tonkababos-tejcsokis, habanero csilis és étcsokis, mogyorós-narancsos-étcsokis.

A csokimanufaktúra és a hozzá kapcsolódó rendezvényhelyszín létrehozásához szükséges pénzt nagyrészt uniós forrásból fedezték, de saját tőke is kellett hozzá. A beruházással összesen 28 munkahelyet hoznak majd létre, ebből 22 megváltozott munkaképességű, hat pedig tartósan munkanélküli alkalmazott. Tizenketten már letették az édesipari termékgyártó vizsgát, a csomagolást pedig fiatal dizájnerek tervezték.

BeSweet két almárkája a BeOriginal és a BeLocal (városcsokik) új csomagolásban

Az üzemet részben a domboldalba vájták, hogy kisebb energiafelhasználással lehessen beállítani az ideális hőmérsékletet. Az épület belső (Art-Wood)  - és külső (Goodwill Communication) design elemei szintén fiatal designerek keze nyomát dicséri.

Csokiüzem, bemutatóbolt portal

4. Jövőkép

Szekszárd a borról híres, a turisták elsősorban ezért jönnek a városba. A csokiüzem és látogatóközpont arra hivatott, hogy új alternatívát nyújtsanak az idelátogatóknak és bor mellett a csokoládé is hívó szó lesz a turisták számára. Sőt, a bor és csokoládé nagyszerű együttest alkot mind program mind íz formájában. Nagyszerű, példamutató vállalkozás, amely olyan embereket tesz a társadalom hasznos tagjává, akik nemtörődömség mellett, valószínűleg a kirekesztettségben lennének a társadalom perifériáján. De itt van nekünk "Egy falat Jóakarat"!
Most már csak egy dolog van hátra, hogy Szekszárdra látogassunk megcsodálni a Kékmadár BeSweet csokiüzemét, és kóstoljuk meg a csokimester által megálmodott csokivariációkat. Reméljük hamarosan nem csak Szekszárdon, hanem országszerte elérhetőek lesznek a termékek, sőt határon túl is lesznek rajongói.

Terfézia együtt örül a szekszárdi kollégákkal és reméli, hogy egyszer még akár szarvasgombás csokijuk is lesz!

Forbes Forrás1, , Index Forrás2, , Teol Forrás3,

 


Nem Arnold, hanem a robot muslinca (az igazi Terminator) hozza a Végítélet Napot

Március 10. a "Beporzók napja" , avagy jön a robot muslinca

Miért szenteljünk egy természetvédelmi jeles napot a beporzóknak?

Beporzók napja, március 10.

  • Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású. A mindennapi ételünk mintegy harmadához kellenek a beporzók
  • Évi 46 000 milliárd forintra becsülték a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.
  • Az elmúlt években méhek tömege tűnt el a Föld színéről. Lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak, a házi méh nem pótolja őket.

A Harvard Egyetem kutatói apró drónokkal kísérleteznek, amivel lehetne helyettesíteni a rovarok létfontosságú munkáját a természetben és pollent átvinni egyik növényről a másikra.

De én nem szeretnék olyan világban élni, ahol robot méhek és muslincák vannak!

Egyik legszebb nappali pillangónk, Atalanta

Szeretném, hogy szeptemberben újra látnám a fecskék ezreit a villanydrótokon gyülekezni, mielőtt indulnának Afrikába. Szeretném nyárestéken a denevérek akrobatikus vadászatát nézni, a szabadban étkezéskor elhajtani a szemtelen, éhes darazsakat. Szeretném hallani, ahogy tavasszal döngenek, zúgnak a virágba borult gyümölcsfák a méhektől, és ha virágos réteken unokáim még kergetnék a csapongó, színes tarka lepkéket.

Mindezt elveszíthetjük!

A Földön épp a hatodik tömeges kihalási esemény zajlik, és erre példának általában a nagyobb testű állatok (emlősök, halak, madarak, erszényesek) bizonyos fajainak rohamos létszámcsökkenését szokták felhozni. Pedig ennél is kétségbeejtőbb, ami a rovaroknál zajlik. Rohamosan csökken a Földön élő rovarok száma. Nagyjából nyolcszor gyorsabban, mint ahogy az emlősök, a hüllők vagy a madarak pusztulnak.

Ezerec, 2011. augusztus 15. Fecskék gyülekeznek egy elektromos vezetéken a bulgáriai Ezerec településen kora reggel. (MTI/EPA/Vaszil Donev)

A rovarfajok 40 százalékának már most is stabilan csökken az egyedszáma, a rovarfajok harmada pedig a veszélyeztetett kategóriába esik. Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy még ebben az évszázadban eltűnhet a teljes rendszertani osztály. Az igen nehezen tanulmányozható rovarok között sokkal jelentősebb a pusztulás, mint az a legmerészebb becslésekben szerepelt. A gerinctelen fajok 7 százaléka kipusztult az elmúlt 100 évben. Az összes gerinctelen fajra vetítve ez azt jelenti, hogy mintegy 100-150 ezer gerinctelen faj pusztulhatott ki.

Egy három évvel ezelőtt megjelent német tanulmány szerint németországi védett területeken a repülő rovar biomassza 75 százaléka eltűnt, vagyis minden 100 rovarból 75 kipusztult a még védelem alatt is álló területről. Azt könnyebben észrevesszük, ha a tigrisek, orrszarvúak, bálnák tűnnek el, azt pedig kevésbé, ha egy ismeretlen 100 éve élt, tudósról elnevezett legyecskét látunk ritkábban.

Szerepük az ökoszisztémában

A rovarok teszik ki a szárazföldi élőlények többségét, a fajok száma óriási, és általában a fajokon belüli egyedszám is az. Az ökológiai szerepük pedig a földi jelenleg ismert biológiai világnak az alapját képezik.

Egyfelől a táplálékláncban kiemelt helyük van. A rovarok táplálékul szolgálnak madaraknak, denevéreknek és más apró emlősöknek. Azonban ne csak a fecskéket denevéreket sirassuk, hanem képzeljük el annak a hatását, hogy ha a szárazföldi állatok (emberek is) biomasszájának többségét adó rovarvilág eltűnik. Jelenlegi becslések szerint 7.5 milliárd ember a rovarok tömegének csak 1/17-ét teszik ki.

Nem kevésbé fontos a szerepük a növények ökoszisztémájában. Beporzás nélkül a növényvilágot is hasonló katasztrófa éri, mint az állatvilágot a táplálékláncban betöltött szerepük kiesésével. Természetesen a beporzás nélkül a növények számos faja tűnik el és ez újfent kihatással van a táplálékláncokra és az emberi fajra. A termesztett haszonnövények létének 75%-a a beporzáson múlik.

Az elkövetkező évtizedekben a pillangók 53, a bogarak 49, a méhek 46%-a tűnik majd el a Föld színéről, de még a legyek is pusztulnak 25 százalékban. A rovarok pusztulásának jelenlegi mértéke azt vetíti előre, hogy évtizedeken belül még hatalmasabb ökológiai összeomlás tanúi lehetnek azok, akik akkor még élnek. Az egész ökológiai rendszerünk függ a rovaroktól.

Tehát nem csak az egyedszám, a populáció csökken, hanem rengeteg faj örökre el is tűnik a Föld színéről, extrapoláltan akár az emberé is.

Ilyen perspektívában nézve akkor már nem a Terfézia szarvasgombás bonbon lesz elérhetetlen álom. Hiszen se csokoládé, se kakaó, se vaj, se tejszín, se efféle kényeztetésre vágyó gourmet nem lesz, .... de addig is Carpe Diem! Kóstolja me Ön is a cézárok csemegéjét, a Terféziát! ...Én pedig kimegyek a kertbe ültetek egy két rovarcsalogató, mézelő, pillangó hívogató virágot.

Na ezért lett március 10 a beporzók napja!

Hál Istennek azért méhek, ha fogyatkozón is, még így dolgoznak:

https://youtu.be/KBHrNpgNPBo

Források:

https://www.theguardian.com/environment/2019/feb/10/plummeting-insect-numbers-threaten-collapse-of-nature
https://www.pnas.org/content/115/25/6506
https://www.smithsonianmag.com/smart-news/humans-make-110000th-earths-biomass-180969141/
https://index.hu/tudomany/2015/05/07/ot_even_belul_nem_lesz_fecske_magyarorszagon/
http://www.tmkronika.hu/hirek/tomeges-rovarkihalas-a-vilagban
https://infostart.hu/tudomany/2019/02/17/a-hatodik-nagy-kihalasi-krizis-zajlik-a-foldon
https://www.rovartani.hu/2018/02/28/beporzok-napja/

Kiemelt kép:


Terfézia misztikus eredete

avagy hogy jön össze a jégkorszak, az antik lakomák, a bugaci futóhomok, az akácerdők és a szarvasgombás modern magyar kulinária.

Gyakran teszik fel a kérdést, hogy - hogy-hogy csak a Magyarországon terem a fehér édes homoki szarvasgomba? És a válasz valóban a Discovery Channel nyomozós dokumentumfilmjeit idézi.

A történet kezdete a római történetírók tollából ered, akik először adtak hírt az „istenek eledeléről”, amely ez esetben nem a híres görög Ambrózia  volt, hanem a római édes Terfézia szarvasgomba.

Római Birodalom legnagyobb kiterjedése

Feljegyezték, hogy a híres luccullusi lakomák fénypontja, záróakkordja, a menüsor végén egy különlegesség volt, az édes szarvasgomba. Tudjuk, hogy a termés a Közel-Keletről, Föníciából, vagy Észak-Afrikából, Líbiából érkezett. A szállítás, mint manapság az aranyszállítmányok, vagy bankjegyek esetében, különleges biztonsági előírások szerint történt. Hadihajó kiséret mellett szállították Ostiába, Róma kikötőjébe. Onnan a kor elit katonai alakulata (mint ma Delta Force, GU Szpecnaz, SAS, TEK) a Praetori Gárda testőrei, a pretoriánusok (praetori cohors, a császári testőrség alakulata) kísérték közvetlenül a lakoma színhelyére.


Praetorianus Gárda, Illustration by Peter Dennis

Terfézia termőhelyek, homokos, félsivatagos területen voltak, ahol a terfézia sivatagi rokonai ma is megtalálhatók.
Az ókorban a klíma sokkal csapadékosabb volt. A mediterrán sáv a földközi tenger mentén lényegesen szélesebben terült el, és a Szahara csak jóval délebben kezdődött . Líbia, Szaúd-Arábia, Irak területei, a Földközi tenger más déli és keleti részei nem kőolajjal látták el a Római Birodalmat, hanem búzával, és más alapvető élelmiszerekkel. Ez a terület az volt a birodalom éléskamrája.

Római romok Thuggában (ma Dougga, Tunézia) és nem Toszkána, de így elképzelésünk lehet, hogy milyen lehetett 2000 éve az elsivatagosodás előtti Észak-Afrika.

A klíma változott és sok kutató szerint közvetve ez okozta a Római Birodalom pusztulását. A Földközi tenger melléki éléskamra helyét átvette a Szahara és sivatag homokdűnéi, és jelentősen csökkent a hatalmas állam belső élelmiszer-erőforrás tartaléka, azaz az eltartóképessége. Ezzel párhuzamosan a belső ázsiai szteppék visszaszorultak a Góbi és más belső ázsiai sivatagok terjeszkedése miatt és megindították a népvándorlást. A "barbárok", germánok, gepidák, gótok, hunok pedig rázúdultak a gyengülő birodalomra és végül 476-ban a Rómát is elfoglalták.


A Terfézia ókori eredeti termővidéke ma így néz ki.

A Terfézia eredeti termőhelyén ma nem található szarvasgomba aromát, illatot hordozó édes homoki szarvasgomba fajta. A ma ott fellelhető terfézia fajtákat a sivatagi népek salátaként, köretként fogyasztják, illetve filléres tömegáruként a piacokon árulják. Az édes Terfézia a Római birodalommal együtt évszázadokra eltűnt a történelem színpadáról és a főúri, királyi lakomák asztaláról.

Nagyot ugrunk előre az időben és a római birodalom után 400 évvel népvándorlás utolsó európai államalkotó nemzetekénk új nép érkezik a Kárpát medencébe, a magyarok. A magyarok harcolnak aztán tatárral, némettel, törökkel és természetesen a természet erőivel a fennmaradásukért. Művelik az erdőket, lecsapolják a mocsarakat, szabályozzák a folyókat.

A 18.században egy különös jelenség intéz kihívást az újrainduló (török utáni) magyar mezőgazdaság felé. A szépen fejlődő gyümölcsöskerteket, termőre fordult szántóföldeket vándorló homokdűnék foglalják el. Leginkább a Duna-Tisza közén egyre nagyobb gondot okozó homok dűnék megfékezésére az első magyar botanikusok agronómusok indultak harcba.


Mintha csak a Szaharában járnánk... A Homokhátság részét alkotó fülöpházi buckavidék hazánk egyik legérdekesebb tájegysége Forrás: Daily News Hungary

Hogy kerül a Szahara a Duna-Tisza közé? Mintegy 12 ezer éve véget ért Würm-glaciális (jég)korszak és a Kárpát-medencére kiterjedő száraz és hideg tundra-éghajlat. Az éghajlattal rendkívül erős szeleknek rendezték át hazánk tájait. Ekkor jöttek létre azok a közepes és nagyméretű homokformák, az úgynevezett akkumulációs vagy felhalmozott homokmezők, amelyekből kialakult a kiskunsági Homokhátság. Sok-sok ezer évig teljesen megszűnt a homok mozgása, és ez tette lehetővé a növényzet számára a homokvidék meghódítását, megkötését.

Fülöpháza vándorló homokbuckái

A homok mozgása csak a 18. illetve a 19. században indult meg ismét főként emberi tényezőknek köszönhetően. A futóhomok megkötését célzó növényzettelepítés ellenére a dűnék vándorlása jóval kisebb mértékben ugyan, de napjainkban is folytatódik.

Tessedik Sámuel evangélikus lelkész (1742-1820), pedagógus és polihisztor a Szarvasi Botanikus kert és Agrár főiskola alapítója hozatott először Magyarországra szubtrópusi szárazságtűrő akácfákat Magyarországra a futóhomok megkötésére.

  • Korának nagy tudósa volt, de valószínűleg nem tudta, hogy 250 év múltán, a magyar akác lesz a legelterjedtebb fafajta és erdőalkotó Magyarországon.
  • Nem is sejtethette, hogy ez lesz a világhírű magyar akácméz mézelő virágot adó erdeinek, ligeteinek alapja.
  • Nyilván halvány elképzelése se lehetett arról, hogy az akácot, mint invazív betelepített fajt az Európai Unió visszaszorítandónak ítéli, de magyar érdekek ellenállás miatt ez alól felmentést kap Magyarország.
  • Tessedik azt sem sejthette, hogy milyen szerepe lesz a magyar akácerdőknek az európai méhállomány megőrzésében…

Alföldi akácerdő

…ÉS végül azt a legmerészebb álmaiban sem gondolhatta volna, hogy az akác betelepítésével megteremti a homoki fehér édes szarvasgomba, a TERFÉZIA legújabb kori kulináris felemelkedésének alapjait.

A Terfézia (Terfezia Terfeziódes, újabb elnevezésével Mattirolomyces Terfezioides) az akácfák gyökérzetével szimbiózisban, úgynevezett arbuszkuláris mikorrhizát (bocsánat, a micológusok így nevezik) képezve él, a Duna homokos hordalékkúpjain, homokhátjain telepített akácerdőkben.

Tehát délről behoztuk az akáccal a terfeziát. Ha filmet néznénk, éppen a happyend-del megelégedve hátradőlnénk a fotelben, de akkor hirtelen jön a váratlan fordulat!

A szubtrópusi akác nem az Óvilágból, azaz Észak-Afrikából, vagy Ázsiából érkezett,ahol a terfézia valaha termett és ahol rokon fajok tenyésznek, hanem az Újvilágból, azaz a mai Egyesült Államok déli részéről, Közép-Amerikából származik. Ott pedig nyoma sincs terféziának, se édesnek, se saláta álszarvasgombának.

De akkor mégis, hogy lehetséges a Terfézia épp itt van, és hogy

  • a graciális-jégkorszakban keletkezett homokhordalék mező, amely tízezer évig várakozott, de a XVIII. században „homok-futni” indulván, kiváltsa Tessedik Sámuel akáctelepítési programját és
  • az alföld tikkad szöcskenyájas nyarai hasonlítsanak az ókori északafrikai, főníciai termőkörnyezetre és
  • az evolúció csodájaként az alföld szélfogó árnyas akácligeteiben mindannyiunk örömére megjelenjen az édes fehér homoki szarvasgomba, a Terfézia.

Hogy hogy lehet? Talán a legújabb kor DNS térképei, vagy más hasonló analóg csodák valamikor magyarázattal szolgálhatnak, de addig is örüljünk az egyik legkülönlegesebb Hungaricumunknak!


Tésztakurzus Firenzében, szarvasgombás ravioli

Toszkána a Piemont régió mellett a legfontosabb lelőhelye a híres olasz fehér szarvasgombának (tuber magnatum), amely alapanyaga "fine dining" szarvasgombás tésztának (Tagliolini al tartufo bianco d'Alba).

Aki teheti ne csak a művészeteknek, múzeumoknak és tengerpartnak hódoljon Itáliában, hanem az olasz konyhaművészet esszenciáján, a pasta készítés művészetén keresztül kóstoljon bele az igazi olasz életérzésbe.

Íme néhány kép a pasta készítés fortélyairól:

 

Szinte minden sarkon kínálnak tésztafőző kurzusokat és megkockáztatom, hogy nehéz mellényúlni, hiszen ehhez tényleg értenek az olaszok. Volt szerencsénk résztvenni egy remek programon egy esős firenzei délután, ahol természetesen a ravioli szarvasgombás olíva olajjal ízesített töltelékkel készült, aminek rettentő bonyolult receptjét most megosztunk Önökkel:

  • 400 g friss ricotta
  • 200 g 24 hónapos érlelt parmezán
  • 10 ml szarvasgombás szűz oliva olaj

keverd össze és töltsd a kis ravioli batyukba.

Egy kis ráhangolódásként, Schrott nach 8 - Zuppa Romana - 1983, bajor zenés olasz nyelvlecke szatíra:

https://youtu.be/Z4FdwblTHlo

És végül a végeredmény tányéron:


Terfézia, San Sebastian és Baszkföld

Terfézia a világ gasztrocsúcsán! Joan Roca, Elena Arzak, Dani Garcia és világ gasztrofenegyerekei társaságában San Sebastian Gastronomica-n.

Hogy került Terfézia San Sebastianba? Miért a világ egyik legfelkapottabb gasztronómiai központja, Baszkföld és San Sebastian?

San Sebastian környéke a világ egyik legfontosabb gasztronómiai központja. Itt a legmagasabb az egy lakosra jutó Michelin-csillagos éttermek száma. Miskolcnál kisebb San Sebastiánban 8 megcsillagozott hely van 15 csillaggal, és itt egy rakáson 4 háromcsillagos hely is; -  Akelare, az Arzak, az Azurmendi és a Martín Berasategui.

Magyarországnak most már ugyan van 6 Michelin csillaggal jutalmazott étterme, de csak az Onix kapott kettőt, és hármat pedig egyiknek sem sikerült elérnie. Valószínűleg ezért kapta a lehetőséget a város, hogy tavaly itt hirdessék ki a világ 100 legjobb étermének listáját és díjait.

Most idén pedig az 500. évfordulója van Magellán földet megkerülő hajóútjának. Magellán nevét ismerjük, de jóval kevésbé Juan Sebastian Elkano-ét, aki Magellán halála után átvette az expedíció parancsnokságát és sikerrel, világraszóló szenzációként befejezte azt. Vagyis nem is Magellán volt, aki először megkerülte a Földet. Elkano volt ez a baszk hajós, aki San Sebastian nevű hajójával csatlakozott a Magellán portugál expedíciójához, de a spanyolok és portugálok vonakodtak hőst adni az amúgy is nemzeti mozgalmaikról híres büszke baszkoknak.  Így Megellán nevét harsogja a világ, Elkano-ét meg majdnem elfelejtettük.

De mégsem! Az utazás 500 éves évfordulóján a Világ Fúziós Konyhái (nem proletárok) Egyesüljetek szellemiségében az egykori hajóút állomáshelyeinek és a világ fő gasztrotrendjeinek kulináris koronáit (étkek) és királyait (chéfek) csődítették San Sebastian Gastronomica-ra. Brazilia, Afrika, Indonézia ízei, fűszerei jöttek, ahogy 500 éve is ez a hajóút nyitotta meg az utat a fűszereknek és a kultúráknak. A Gastronomica eseményt a 21 alkalommal rendezték meg, ez évben San Sebastianban.

Közel 2000 kongresszusi résztvevő, 140 séf, 182 kiállító és 47 ország, a Stílusos Vidéki Éttermiség 12 séfje, és a Terfézia édes homoki szarvasgomba képviselte hazánkat. A Magyar Turisztikai Ügynökség standja tradicionális magyar ízekkel, -libamáj, szarvas, mangalica és somlói galuska, - várta az érdeklődőket.  Magyarország két programmal is szerepelt. Dr. Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus tartott egyórás kóstoltatta a legjobb hazai borokat. Ruprecht László, a SVÉT elnöke a magyar konyha történetéről, a gasztronómiánkat ért nemzetközi hatásokról tartott előadást, amelyet - hatfogásos menüsorral kísért.

Amikor Elena Arzak, három Michelin-csillagos séf meglátogatta a magyar standot, egy homoki szarvasgombát kapott ajándékba Ruprecht Lászlótól. Délutáni előadásán már magyar Terféziát reszelte a bemutatott fogásra, kiemelve a homoki szarvasgomba sajátos, édeskés ízét.

Kis ízelítőül íme Carme Ruscalleda, 7 Michelin csillagos női chéf (3 Catalónia, 2 Tokyo, 2 Barcelóna) tiszteletére adott vacsora, amelyet hét három Michelin-csillagos étterem híres séfje készített, és minden fogás egy külön kompozíció volt a neves katalán szakács tiszteletére.

És hogy mi volt a menü?

Ángel León: tengeri bacon
Joan Roca: konfitált fürj szarvasgombás habcsókkal
Jordi Cruz: temperált tintahal nigiri pisztrángkaviárral és tonhalpikkelyekkel
Eneko Atxa: Tengeri rák, zöldségkocsonya és „öreg” paradicsom
Elena Arzak: makréla gombákkal és virágokkal
Pedro Subijana: tengerisügér umami
Martín Berasategui: lime bazsalik ommal, zöldbabbal és mandulával.

Ó, de hagyjuk is egy pillanatra a haute cusine-t. Hiszen San Sebastiánban vagyunk, ahol a legkisebb bolt, a piacok, a sarki talponállók is eldorádói a gurmandoknak. Igaz lehet sok száz euróért is olyat kapni, amit sehol máshol a világon, de közben néhányszáz átszámított forintból is olyan halakat, kolbászokat, sonkákat tudtunk venni, amik ebben az ár-minőség arányban máshol egyszerűen nem léteznek. Mindez szinte svájci környezetben.

Baszkföld kicsit Svájc, csak van óceánpartja  pálmafákkal és fügékkel. Azt mondják, hogy a spanyolok Dél-Európa németjei, - habár a katalánok szerint ez csak katalán munkakultúra miatt van. És ha a Katalónia gazdag, ipari része Spanyolországnak, akkor Baszkföld és Bilbaó még ezen is túltesz.  Baszkföld Dél-Európa Svájca.

Valószínű találnánk a svájci raklette-hez, foundü-höz hasonló sajtos fogásokat is, de inkább nézzük miért és miről híres a baszkföldi konyha és Baszkföld maga.

A baszk konyha nagyon jól áll alapanyagokkal. A régiót az egyik oldalról az Atlanti-óceán, egész pontosan a Vizcayai-öböl határolja, ennek megfelelően rengeteg a friss hal-rák-kagyló. A másik oldalon a Kantábriai-hegység, ahol van juh- és marhatenyésztés, helyi bab, cseresznye és almafajták. Hála az Atlanti-óceán jelenlétének és a közeli Pireneusoknak, az éghajlat itt sokkal csapadékosabb, hűvösebb, mint a turisták által jól ismert és sokkal többször látogatott déli és keleti tengerparti részeken,

Baszkföld (Euskai Herria), a baszk régió a nyugati Pireneusok két oldalán fekszik, Spanyolország és Franciaország között felosztva. Az egész régióban a spanyol mellett hivatalosan elfogadott a baszk nyelv (euskara), melynek eredete ismeretlen és semmilyen más nyelvre nem hasonlít, és ezt tartják európa ősnyelvének. Tehát mindenki más bevándorló a régi kelták, germánok, gótok, gepidák, alánok, mórok, frankok és a szomszéd népek (francia, portugál) és a távoliakat is persze pl. oroszok, magyarok. .

A spanyol rész megmaradt autentikusabbnak, míg a francia oldal Biaritz-zal, idetelepült menekült orosz-francia arisztokráciával, Madonnával és luxus-turizmussal inkább globalizált világunkat idézi. A csodavilágot és tájat a nyílt óceán határolja, meredek sziklafalakkal, tajtékzó hullámokkal és apró, homokos strandokkal. Egyszerre lát az ember komor sziklafalat, zöld lankákat, havas, hideg hegyeket. Birkát, tehenet, esőt, hideget és kék vízen ringatózó jachtokat és pálmafákat és Enteket idéző ősi, óriás-fügefákat.

Baszkokról nekem először, - Baszkok bocsássanak meg nekem! – a terrorizmus jut eszembe. Gyerek és fiatalkoromban nem volt hét a rádióban az ETA baszk szeparatisták robbantásai nélkül. Bármily meglepő, a dolognak köze van a mai baszk konyhához.

Baszkföld történelme folyamán mindig is sok önállósággal, privilégiummal rendelkezett, habár önálló országként sok szász éve már nem létezett. Nagyot „hibázott”, amikor a 1936-39-s spanyol polgárháború idején a fejlettebb régiókhoz, fővároshoz, Katalóniához hasonlóan köztársaságiak oldalán küzdött. Súlyos áldozatai, mint a porig bombázott Guernica (Picasso festmény is) sem adott feloldozást Franco tábornok rendszerében és a legdrasztikusabb módon korlátozták a baszkföldi autonómiát, politikai vezetőiket meggyilkolták, bebörtönözték, internálták.

A baszk ellenállást azonban nem törték meg. Az ott parázslott és hol politikai gyilkosságok, robbantások, vagy terrorcselekmények képében lobbant lángra. Franco 1975-ös halála után Spanyolország fokozatosan visszaadta Baszkföld szabadság vívmányait. A beköszöntött jólét és biztonság pedig kivonta a hátországot az ETA mögül. Tömegbázis és támogatottság hiányában 2010-ben az utolsó baszk partizán is beszolgáltatta fegyverét és azóta csak törvényes és demokratikus politikai eszközökkel védik jogaikat. Spanyolországban demokrácia van, a baszkok nem csak széleskörű autonómiát élveznek, de a pörög a helyi gazdaság, a feldolgozóipar és a turizmus is. Az egy főre jutó GDP 22 százalékkal az uniós, és 33 százalékkal a spanyol országos átlag felett van.

De hogy jön ide a konyha?

Hát úgy, hogy a baszkok 2 pártra szakadtak az egyik felük bombát kotyvasztott a méregkonyhában, a másik felük pedig kiélte dühét és kreativitását a valódi tűzhelyen. Nem szándékosan, de a Spanyolországot 1936 és 1975 között negyven éven át uraló francoista diktatúra is besegített abba, hogy mára kb. ez a környék legyen a világ étkezési kultúrájának közepe.

Baszkföldön még Franco előtt, az 1800-as évek végétől elkezdtek terjedni a “txoko” nevű főző-klubok. Kisebb-nagyobb baráti társaságok kibérelték egy étterem konyháját, vagy saját helyiséget vásároltak, és ott jártak össze, miközben főztek egymásnak. A txokókban eleve tilos volt politizálni, így Franco hatalomra kerülése után ezeket a klubokat nem tiltották be, és hamarosan a baszk kulturális élet legfontosabb színterévé váltak, szinte az egyetlen hellyé, ahol saját nyelvükön beszélhettek, hagyományaikat gyakorolhatták.

Az, hogy a baszkok 40 éven át gyakorlatilag csak a főzésben, vagy annak közvetlen környékén élhették meg nemzeti, kulturális identitásukat, alaposan kicsiszolta a helyi konyhát. Ma ez egy olyan hideg, tengerparti Svájc, ahol a pálmafák védelmében minden kocsma, bárocska, taverna és étterem, és általában minden szabad felület őrülten bulizó, txakoli nevű friss fehérbort vedelő és apró szendvicseket habzsoló öregekkel van tele, illetve helyi fiatalok keverednek a világ gasztro-turistáival.

Ha spanyol akkor tapas, ha baszk, akkor pintxos. Baszkföldön népszerű pintxo bár, ahol sör vagy bor mellett ilyen egy-két falatos kajákat adnak pár euróért. Fenséges, leginkább a spanyol tapas- okhoz hasonló falatok. Kenyérkén vagy kenyérke nélkül, fogpiszkálóval átdöfve teszik ki a pultra a tengeri lényeket, disznóságokat, zöldségeket és ezek tetszés szerinti kombinációban, darabonként 1,30-1,50-2 eurós áron, legyen az egy szelet tökéletes szardella, egy vékony csík paprikával kenyéren, vagy egy gyönyörű sonkaszelet.

Sonka pintxos.

A 2013-as Forbes magazin megénekelte a marhahús ódáját, ugyanis szerinte itt van a marhahús temploma.  Egy Tolosa nevű kisvárosban San Sebastian mellett a vendéglő bejárata fölött a felirat „Casa Julian”. A Casa Julianban egyetlen főétel van, chuleta, azaz (marha)hússzelet. Ebben az étteremben tényleg egy dolgot csinálnak minden nap 64 éve, nagy darab, egy kiló körüli marhahús szeleteket borítanak be vastagon sóval, aztán sütnek meg forró parázs felett az étterem közepén. Egy kiló hús 45 euróba, azaz 14 ezer forintba kerül, és két embernek bőven elég. Ennél jobb steaket nagyon nehéz a világon bárhol találni.

Casa Julia, sokak szerint a világ legjobb steakje

San Sebastianból 1,5 óra alatt máris a francia baszkföldi Bayonne-ban, a híres baszk csokigyártás központjában vagyunk. Egy komplett, működő csokoládégyárat lehet végigjárni a manapság szokásos látványüzemként. A csokoládét eredetileg a spanyolok hozták be az 1500-as évek elején Európába. A spanyol invizició elől menekülő zsidó csokigyártók hozták francia baszkföldre a csokigyártás tudományát és majd innen vitték tovább később Hollandiába, ami azóta a régió egyik fontos iparága lett.

Nem is lenne igazi gasztrokörkép, ha nem lenne valami tengeri. Visszatérve a spanyol oldalra Santonában van  a világ szardella fővárosa. A látogatható halgyárak mellett van is egy anchoateka, egy olyan bár, ami csak szardellát árul. Az eszkimóknak több száz különböző szavuk van a hóra, - na pont így vannak a baszkok a szardíniával. Az anchovy a hordóban fermentált és olíva olajban tartósított szardínia, amelynek olíva olajtól, sósságtól, fermentálástól függően újabb ezernyi változata van.

Baszk nép kicsiny, de mégis komoly hatással bír gazdaságilag és kulturálisan. Kulturális lábnyoma messze meghaladja a részarányának mértékét mind Spanyolországban, mind Európában és ez nem csak a gasztronómiára vonatkozik, habár nyilvánvalóan összefüggésben van azzal is. Nézzünk két abszolút étkezéstől független dolgot, amit a baszkoktól kaptunk.

A svájci sapka! Csak magyarul nevezik svájcisapkának. A svájci elnevezés téves, ugyanis eredetileg a baszkok viseltek ilyen sapkát (ezért baszk sapkának is nevezik). Innen terjedt át Franciaországba. A francia béret szóból ered a magyarban is használt, de német eredetű barett ill. az angol beret elnevezés. A barettet hordták a francia ellenállók a második világháború idején, az angol Montgomery tábornok, az Ernest Hemingway, Che Guevara, az amerikai és más különleges katonai erők és hogy ki ne hagyjam, Pista bá a magyar szaki. Tudják, aki barna svájcisapkában a füle mögé tűzött ceruzával teszi meggyőzővé a hozzáértését.

Che Guevara, barett-ban,

A svájci sapka után nézzünk egy modernebb dolgot, amellyel hatást gyakorolnak a mai világra. Bilbao egy 400 ezres város, Baszkföld fővárosa. Gazdag város, amit Magyarországon elképzelhetetlen mennyiségű pénzből és tudatossággal fejlesztettek az elmúlt évtizedekben. Példaként említem, hogy 1991 és 1997 között 24 milliárd forintnyi dollárból itt épült meg Guggenheim Múzeum a kanadai-amerikai építész, Frank Gehry tervezésében. Mára ez a világ egyik legismertebb épülete.

Bilbaoi Guggenheim múzeum

Titánium borítás az épületeten

Meghatározott szögben álló titánium lapokkal borították, amelyekkel szabályozzák a belsejiben lévő fény és hőmérsékleti viszonyokat. A burkolat tervezéséhez egy szoftver használtak, amely képes volt  a fény-klíma modell 3 dimenziós interaktív leképezésére,  (CATIA (Computer Aided Three-Dimensional Interactive Application) Az építkezés célja az volt, hogy felpörgesse Bilbao gazdaságát, új bevételt hozzon a korábban főleg nehéziparból élő városnak. A dolog annyira bejött, hogy azóta már csak Guggenheim-hatásként emlegetik a jelenséget. A megnyitás utáni első három évben 4 millió turista látogatott el a múzeumba 158 milliárd forintnyi gazdasági aktivitást hozva a városba, és beindítva az egész baszkföldi turizmus reneszánszát..

Nos, hogy ne csak séfjeink és Terfézia gombánk jusson el Baszkföldre és magunk is kóstolhassuk, láthassuk e csodákat, - remélem kedvet csináltam a Önök utazásához. Mindenesetre magam máris indulnék…

Források: Forrás1, forrás2, forrás3, forrás4, forrás5, forrás6, forrás7, forrás8, forrás9, forrás10, forrás11

Borító kép