Magyar
English
Terfezia, the sweet Hungarian truffle in Roman Empire
The Terfezia is a Latin word, the denomination of a kind of truffle. In the ancient Rome, on Bacchanalias and the Culinary events as the famous fine feasts of Luccullus, the most desired delicacy and afrodiziacum was the Phoenician, white, sweet truffle.
The shipments of Terfezia from Near East and North-Africa to Ostia, the port of Rome were under surveillance of military galleys as the other highly precious goods demanded also. The Terfezia, the kind of ambrosia of Gods, chanted by antique bards and poets have disappeared from the menu cards with the extinct Roman Empire and with the change of climate.
Still You can taste Terfezia, the delicacy of Roman Emperors and Patricians of high rank, because it is a unique Hungarian good.
Sweet Hungarian Truffle, Honey Truffle, Sweet Sandy Truffle (Mattirolomyces Terfezioides, Tefezia Terfeziodes)
The relative truffle of the antique delicate Terfezia, or itself the original ambrosia of Gods can be found in the area antique province of Rome, Pannonia, in current Hungary. The common name sweet Hungarian truffle, honey truffle. The latin name is Mattirolomyces, Terfezioides or Terfezia Terfeziodes. The former Moroccan and Near East regions that one bore sweet Terfezia have since destroyed due to logging and desertification. Terfezia today is almost exclusively found in special endowments in Carpathian Basin.
The story that how could get to the current territory will be our next tale.
Terfézia misztikus eredete
avagy hogy jön össze a jégkorszak, az antik lakomák, a bugaci futóhomok, az akácerdők és a szarvasgombás modern magyar kulinária.
Gyakran teszik fel a kérdést, hogy - hogy-hogy csak a Magyarországon terem a fehér édes homoki szarvasgomba? És a válasz valóban a Discovery Channel nyomozós dokumentumfilmjeit idézi.
A történet kezdete a római történetírók tollából ered, akik először adtak hírt az „istenek eledeléről”, amely ez esetben nem a híres görög Ambrózia volt, hanem a római édes Terfézia szarvasgomba.
Római Birodalom legnagyobb kiterjedése
Feljegyezték, hogy a híres luccullusi lakomák fénypontja, záróakkordja, a menüsor végén egy különlegesség volt, az édes szarvasgomba. Tudjuk, hogy a termés a Közel-Keletről, Föníciából, vagy Észak-Afrikából, Líbiából érkezett. A szállítás, mint manapság az aranyszállítmányok, vagy bankjegyek esetében, különleges biztonsági előírások szerint történt. Hadihajó kiséret mellett szállították Ostiába, Róma kikötőjébe. Onnan a kor elit katonai alakulata (mint ma Delta Force, GU Szpecnaz, SAS, TEK) a Praetori Gárda testőrei, a pretoriánusok (praetori cohors, a császári testőrség alakulata) kísérték közvetlenül a lakoma színhelyére.
Praetorianus Gárda, Illustration by Peter Dennis
Terfézia termőhelyek, homokos, félsivatagos területen voltak, ahol a terfézia sivatagi rokonai ma is megtalálhatók.
Az ókorban a klíma sokkal csapadékosabb volt. A mediterrán sáv a földközi tenger mentén lényegesen szélesebben terült el, és a Szahara csak jóval délebben kezdődött . Líbia, Szaúd-Arábia, Irak területei, a Földközi tenger más déli és keleti részei nem kőolajjal látták el a Római Birodalmat, hanem búzával, és más alapvető élelmiszerekkel. Ez a terület az volt a birodalom éléskamrája.
Római romok Thuggában (ma Dougga, Tunézia) és nem Toszkána, de így elképzelésünk lehet, hogy milyen lehetett 2000 éve az elsivatagosodás előtti Észak-Afrika.
A klíma változott és sok kutató szerint közvetve ez okozta a Római Birodalom pusztulását. A Földközi tenger melléki éléskamra helyét átvette a Szahara és sivatag homokdűnéi, és jelentősen csökkent a hatalmas állam belső élelmiszer-erőforrás tartaléka, azaz az eltartóképessége. Ezzel párhuzamosan a belső ázsiai szteppék visszaszorultak a Góbi és más belső ázsiai sivatagok terjeszkedése miatt és megindították a népvándorlást. A "barbárok", germánok, gepidák, gótok, hunok pedig rázúdultak a gyengülő birodalomra és végül 476-ban a Rómát is elfoglalták.
A Terfézia ókori eredeti termővidéke ma így néz ki.
A Terfézia eredeti termőhelyén ma nem található szarvasgomba aromát, illatot hordozó édes homoki szarvasgomba fajta. A ma ott fellelhető terfézia fajtákat a sivatagi népek salátaként, köretként fogyasztják, illetve filléres tömegáruként a piacokon árulják. Az édes Terfézia a Római birodalommal együtt évszázadokra eltűnt a történelem színpadáról és a főúri, királyi lakomák asztaláról.
Nagyot ugrunk előre az időben és a római birodalom után 400 évvel népvándorlás utolsó európai államalkotó nemzetekénk új nép érkezik a Kárpát medencébe, a magyarok. A magyarok harcolnak aztán tatárral, némettel, törökkel és természetesen a természet erőivel a fennmaradásukért. Művelik az erdőket, lecsapolják a mocsarakat, szabályozzák a folyókat.
A 18.században egy különös jelenség intéz kihívást az újrainduló (török utáni) magyar mezőgazdaság felé. A szépen fejlődő gyümölcsöskerteket, termőre fordult szántóföldeket vándorló homokdűnék foglalják el. Leginkább a Duna-Tisza közén egyre nagyobb gondot okozó homok dűnék megfékezésére az első magyar botanikusok agronómusok indultak harcba.
Mintha csak a Szaharában járnánk... A Homokhátság részét alkotó fülöpházi buckavidék hazánk egyik legérdekesebb tájegysége Forrás: Daily News Hungary
Hogy kerül a Szahara a Duna-Tisza közé? Mintegy 12 ezer éve véget ért Würm-glaciális (jég)korszak és a Kárpát-medencére kiterjedő száraz és hideg tundra-éghajlat. Az éghajlattal rendkívül erős szeleknek rendezték át hazánk tájait. Ekkor jöttek létre azok a közepes és nagyméretű homokformák, az úgynevezett akkumulációs vagy felhalmozott homokmezők, amelyekből kialakult a kiskunsági Homokhátság. Sok-sok ezer évig teljesen megszűnt a homok mozgása, és ez tette lehetővé a növényzet számára a homokvidék meghódítását, megkötését.
Fülöpháza vándorló homokbuckái
A homok mozgása csak a 18. illetve a 19. században indult meg ismét főként emberi tényezőknek köszönhetően. A futóhomok megkötését célzó növényzettelepítés ellenére a dűnék vándorlása jóval kisebb mértékben ugyan, de napjainkban is folytatódik.
Tessedik Sámuel evangélikus lelkész (1742-1820), pedagógus és polihisztor a Szarvasi Botanikus kert és Agrár főiskola alapítója hozatott először Magyarországra szubtrópusi szárazságtűrő akácfákat Magyarországra a futóhomok megkötésére.
- Korának nagy tudósa volt, de valószínűleg nem tudta, hogy 250 év múltán, a magyar akác lesz a legelterjedtebb fafajta és erdőalkotó Magyarországon.
- Nem is sejtethette, hogy ez lesz a világhírű magyar akácméz mézelő virágot adó erdeinek, ligeteinek alapja.
- Nyilván halvány elképzelése se lehetett arról, hogy az akácot, mint invazív betelepített fajt az Európai Unió visszaszorítandónak ítéli, de magyar érdekek ellenállás miatt ez alól felmentést kap Magyarország.
- Tessedik azt sem sejthette, hogy milyen szerepe lesz a magyar akácerdőknek az európai méhállomány megőrzésében…
…ÉS végül azt a legmerészebb álmaiban sem gondolhatta volna, hogy az akác betelepítésével megteremti a homoki fehér édes szarvasgomba, a TERFÉZIA legújabb kori kulináris felemelkedésének alapjait.
A Terfézia (Terfezia Terfeziódes, újabb elnevezésével Mattirolomyces Terfezioides) az akácfák gyökérzetével szimbiózisban, úgynevezett arbuszkuláris mikorrhizát (bocsánat, a micológusok így nevezik) képezve él, a Duna homokos hordalékkúpjain, homokhátjain telepített akácerdőkben.
Tehát délről behoztuk az akáccal a terfeziát. Ha filmet néznénk, éppen a happyend-del megelégedve hátradőlnénk a fotelben, de akkor hirtelen jön a váratlan fordulat!
A szubtrópusi akác nem az Óvilágból, azaz Észak-Afrikából, vagy Ázsiából érkezett,ahol a terfézia valaha termett és ahol rokon fajok tenyésznek, hanem az Újvilágból, azaz a mai Egyesült Államok déli részéről, Közép-Amerikából származik. Ott pedig nyoma sincs terféziának, se édesnek, se saláta álszarvasgombának.
De akkor mégis, hogy lehetséges a Terfézia épp itt van, és hogy
- a graciális-jégkorszakban keletkezett homokhordalék mező, amely tízezer évig várakozott, de a XVIII. században „homok-futni” indulván, kiváltsa Tessedik Sámuel akáctelepítési programját és
- az alföld tikkad szöcskenyájas nyarai hasonlítsanak az ókori északafrikai, főníciai termőkörnyezetre és
- az evolúció csodájaként az alföld szélfogó árnyas akácligeteiben mindannyiunk örömére megjelenjen az édes fehér homoki szarvasgomba, a Terfézia.
Hogy hogy lehet? Talán a legújabb kor DNS térképei, vagy más hasonló analóg csodák valamikor magyarázattal szolgálhatnak, de addig is örüljünk az egyik legkülönlegesebb Hungaricumunknak!
Tésztakurzus Firenzében, szarvasgombás ravioli
Toszkána a Piemont régió mellett a legfontosabb lelőhelye a híres olasz fehér szarvasgombának (tuber magnatum), amely alapanyaga "fine dining" szarvasgombás tésztának (Tagliolini al tartufo bianco d'Alba).
Aki teheti ne csak a művészeteknek, múzeumoknak és tengerpartnak hódoljon Itáliában, hanem az olasz konyhaművészet esszenciáján, a pasta készítés művészetén keresztül kóstoljon bele az igazi olasz életérzésbe.
Íme néhány kép a pasta készítés fortélyairól:
Szinte minden sarkon kínálnak tésztafőző kurzusokat és megkockáztatom, hogy nehéz mellényúlni, hiszen ehhez tényleg értenek az olaszok. Volt szerencsénk résztvenni egy remek programon egy esős firenzei délután, ahol természetesen a ravioli szarvasgombás olíva olajjal ízesített töltelékkel készült, aminek rettentő bonyolult receptjét most megosztunk Önökkel:
- 400 g friss ricotta
- 200 g 24 hónapos érlelt parmezán
- 10 ml szarvasgombás szűz oliva olaj
keverd össze és töltsd a kis ravioli batyukba.
Egy kis ráhangolódásként, Schrott nach 8 - Zuppa Romana - 1983, bajor zenés olasz nyelvlecke szatíra:
https://youtu.be/Z4FdwblTHlo
És végül a végeredmény tányéron:
A legizgalmasabb szarvasgomba
A Terfézia az egyik legizgalmasabb szarvasgomba féle, és nemcsak azért, mert a legjobb években is néhány száz kilogramm terem belőle a világon, vagyis Magyarországon, azon belül is a homoki akácosokban. Gasztronómiai értelemben a magyar Terfézia különlegességét az adja, hogy édes. Miközben magában hordozza a szarvasgomba félék erős illat és aromaanyagát, a Terfézia akár tízszer édesebb is lehet a cukornál, ezért a gasztronómiában is elsősorban desszertek ízesítésére használják, ami egyedülálló a szarvasgombák körében. Édessége és különlegesen erős íze miatt a Terfézia egyébként is speciális bánásmódot igényel, de a többi szarvasgombáénál határozottan puhább állaga is megköveteli a különleges figyelmet a felhasználó részéről.
A gumók csak vadon fellelhetők. A gyűjtők speciálisan képzett kutyákkal keresik és szedik. A Terfézia közvetlenül a föld alatt terem, de a termőtest sokszor megrepeszti a talajt és kissé kibújik a felszínre. A szarvasgomba keresésre Nyugat-Európában tradicionálisan használt disznók természetes ösztöneiből hiányzik a Terfézia felkutatása és kitúrása, felszín közeli elhelyezkedése viszont lehetővé teszi, hogy kutyákkal megtalálható legyen. A Teréziát Magyarországon kizárólag idomított kutyákkal keresik, aminek további előnye, hogy a kutya a disznóval ellentétben sosem akarja megenni a gombát, nem próbál meg beleharapni, egyszerűen jelez, a gomba kiásása pedig már a gazda dolga, vagyis állat sosem érinti a termőtestet, így garantálva eredeti tisztaságát a termőterülettől egészen az asztalunkig.