Terfézia, azaz a Homoki édes szarvasgomba a világ legelitebb élelmiszerklubjába pályázik, ahol olyan nagyágyúk vannak, mint

Bayerisches Bier, a Champagne, az Irish Whiskey, a Kalamata olajbogyó, a Parmigiano Reggiano, a Polska Wódka, a Queso Manchego és a Roquefort sajt, illetve magyar példákat hozva, a Tokaji bor, vagy a Kalocsai paprika. 

Homoki édes szarvasgomba, a Magyar Szarvasgombász Szövetség jelölése és pályázata alapján bejegyzésre került a „Hír” védjegy értéktárba. 2021.május 31-én a Magyar Szarvasgombász Szövetség képviseletében az a megtiszteltetés ért, hogy átvehettem a Hírvédjegy oklevelet és hozzá kapcsolódó iparművészeti emlékkerámiát.

HÍr Védjegy átvétele, Agrárminisztérium

A Hír védjegy célja, hogy a védjegy használati jogának elnyerésével a hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ismertségének növelése. A terméket gyártók pedig bővíthetik piaci lehetőségeiket. A termék pedig újabb értékes elemmel gyarapítja a Hagyományok-Ízek-Régiók Gyűjteményt.

HÍR védjegy

A Homoki édes szarvasgomba 2020-tól hazánkban földrajzi védettséget élvez, a rövidesen induló eljárás alapján várható, hogy megkapja az európai uniós oltalmat is.

A földrajzi árujelzők jelentősége és a termelői közösségek szerepe

A HÍR védjegy pályázat a földrajzi árujelző oltalmi kérelmek benyújtásának előiskolája is egyben. A HÍR védjegyes termékek közül kilenc földrajzi árujelzője már uniós oltalommal is rendelkezik, további nyolc esetében pedig már folyamatban van az uniós eljárás.

„Az európai földrajzi árujelzők a mezőgazdasági ágazatunk által kínált termékek gazdagságát és sokszínűségét mutatják. A termelők számára az előnyök egyértelműek. Magasabb áron értékesíthetik a termékeiket azon fogyasztóknak, akik autentikus, regionális termékeket keresnek. A földrajzi árujelzők kereskedelmi megállapodásaink kulcsfontosságú elemét képezik. Azáltal, hogy világszerte védjük a termékeket, megelőzzük a termékek elnevezésének csalárd módon történő használatát, valamint megőrizzük az európai agrár-élelmiszeripari termékek jó hírnevét. A földrajzi árujelzők globális szinten védik a helyi értékeket.”,

mondta Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős uniós biztos.

Az Európai Unió által elismert földrajzi árujelzők több, mint háromezer termék – élelmiszer, mezőgazdasági termék, szeszes ital, borászati termék és ízesített borászati termék – nevét védik. Az oltalom alatt álló földrajzi nevek azt jelzik, hogy a termék egy adott helyről, vagy régióból származik, és különleges minőségét, hírnevét, vagy egyéb jellemzőjét a földrajzi eredetének köszönheti. A földrajzi árujelzők oltalma kollektív jogosultságot jelent, minden előállítót megillet, aki a meghatározott földrajzi területen a termékleírásnak megfelelő terméket állít elő. Szellemi tulajdonjoggal ruházza fel a termelőket az adott földrajzi területen és kizárólagos jogot biztosít számukra a földrajzi név használatára.

Mit ér a földrajzi oltalom? – hát a dupláját

Egy 2020. április 20-án közzétett Európai Uniós tanulmány szerint a földrajzi árujelzős termékek termelése egyre jelentősebb az Európai Unióban. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke magasabb, mint az azzal nem rendelkező, hasonló termékek eladási értéke.

A tanulmány szerinti a földrajzi árujelzős termékek termelése jelentős az Európai Unióban. Míg 2010-ben az összes élelmiszer-és italtermelésből 5,7%-ot tett ki, addig ez a 2017. évi EU statisztikák szerint már elérte a 7%-ot, megközelítőleg 75 Mrd EUR értékben. A teljes uniós élelmiszer- és italexportnak több mint 13%-át a földrajzi árujelzős termékek értékesítése teszi ki, közel 17 Mrd EUR értékben. A földrajzi árujelzők értéknövelő hatásának becsült értéke a 28 tagú EU-ban 2,07. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke tehát átlagosan kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, hasonló termékek eladási értékének.

A földrajzi árujelzők hozzáadott érték növelő hatása lehetővé teszi a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára a versenyképesség fokozását. A termelők számára biztosítja azokat az eszközöket, melyek révén sajátos jellemzőkkel rendelkező termékeiket hatékonyabban tudják a többi terméktől megkülönböztetni és népszerűsíteni, illetve a jogtalan névhasználatból eredő piaci visszaélésekkel szemben megvédeni.

Az európai élelmiszerek híresek arról, hogy biztonságosak, táplálóak és jó minőségűek. A hagyományos előállítási módszerek hozzájárulnak annak az uniós célkitűzésnek a megvalósításához, hogy az európai élelmiszer az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának globális mércéjévé is váljon.

Az uniós minőségrendszerek célja meghatározott termékek elnevezésének védelme, amivel az adott termékek egyedi, földrajzi eredetükhöz vagy az adott régióban gyökerező előállítási módjukhoz kapcsolódó jellemzőinek promócióját szolgálják. Ezek a termékelnevezések az uniós szellemitulajdon-jogi rendszer részét képezik, ezáltal jogi védelmet nyújtanak az utánzással és a visszaélésszerű használattal szemben.

Az EU harmadik országokkal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásai során is kiemelten kezeli az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők oltalmának érvényesítését. Az EU harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásainak fontos részét képezi a földrajzi árujelzők listája. Az EU-nak 36 bilaterális megállapodása van harmadik országokkal és 13 további országgal folytat jelenleg is tárgyalásokat. Az EU szabadkereskedelmi tárgyalásai során fontos a magyar érdekek hatékony képviselete a Magyarország részére bejegyzett, uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős termékek harmadik országok – mint például Kína, Japán illetve Ausztrália – piacain való oltalmának biztosítása érdekében.

Az uniós oltalmi rendszert négy fő csoportja:

Az Európai Bizottság 2020. évi munkatervében – az Európai Zöld Megállapodás keretébe tartozó egyszerűsítési lehetőségek között – kezdeményezte a földrajzi árujelzők és hagyományos különleges termékek rendszerének értékelését.

  • a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőit és hagyományos különleges termékek oltalmáról az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
  • a borászati termékek és a hagyományos kifejezések oltalmáról a 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 92-116. cikkei;
  • a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról az 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet; valamint
  • az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról a 251/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet.

Közös jellemzője az uniós oltalmi rendszernek, hogy a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmet csoportosulás nyújthat be. A csoportosulás által benyújtandó kérelem fő alkotóeleme az uniós jogszabályok követelményeinek megfelelő termékleírás, amelyben rögzíteni kell a földrajzi árujelzős termék főbb jellemzőit, ezenkívül az előállítás folyamatát, továbbá a termék minősége és a földrajzi terület közötti kapcsolatot. A csoportosulás jogi formáját a rendelet nem szabályozza, fő követelmény, hogy tagjai ugyanannak a terméknek az előállításával, forgalmazásával foglalkozzanak.

A termelői csoportosulások megléte az uniós oltalmi rendszerek eredményes működtetésének egyik sarokpontja. Ezért alapvető fontosságú a termelői közösségek szerepének megerősítése. A termelői közösségek szerepvállalását az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjával, HÍR védjegy programjával és KDHT miniszteri díj odaítélésével is ösztönözi.

Földrajzi Árujelzők Program

„Az Agrárminisztérium célkitűzése, hogy az agrárgazdaság területén a termelői közösségek egyre több termékre nyújtsanak be uniós oltalom iránti kérelmet, éljenek az oltalom nyújtotta lehetőségekkel, és élvezzék azok előnyeit” – fogalmazott a díjakat átadó Tarpataki Tamás, agrárpiacért felelős helyettes államtitkár.

Az uniós oltalom alatt álló 69 bejegyzett földrajzi árujelzőjével Magyarország az EU 27 tagállama között jelenleg az erős középmezőnyben a 9. helyet foglalja el. Magyarország a még bejegyzésre váró további 16 kérelme alapján jó eséllyel hamarosan utolérheti a nagy eredetvédelmi hagyományokkal rendelkező régi tagállamokat (Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Németország), és közvetlenül utánuk, a 7. helyre léphet előre.

A Földrajzi Árujelzők Programjának keretében további 13 mezőgazdasági termék és élelmiszer, valamint 7 regionális pálinka földrajzi árujelzőjének uniós oltalmára irányuló eljárás van folyamatban. Emellett további HKT kérelmek is előkészületben vannak.

Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy program

Az Agrárminisztérium a HÍR program keretében 2010 óta pályázati rendszert működtet a HÍR védjegy használati jogának elnyerésére. A pályázaton hagyományos és tájjellegű termékekkel lehet részt venni. A program eredményeként 2010 óta a mai napig összesen 184 termék nyerte el a HÍR védjegy használati jogot, és vált a fogyasztók körében „HÍR-essé”.

A program vezetője Pallóné dr. Kisérdi Imola PhD címzetes egyetemi docens AM HÍR Bíráló Bizottság elnök.

Az Agrárminisztérium a sikeres pályázókkal védjegyhasználati szerződést köt. A szerződés biztosítja a termék termelői, előállítói és csoportosulásai számára a díjmentes védjegy használatot, amellyel a hagyományos és tájjellegű termékként való elismerést kommunikálják a fogyasztók felé.

A HÍR program keretében az Agrárminisztérium 2014 óta működteti a HÍR Védjegyesek Klubját. A Klub tagjai részére az Agrárminisztérium szakmai segítséget nyújt a földrajzi árujelző (GI) oltalom iránti, vagy a hagyományos különleges tulajdonság elismerése (HKT) iránti kérelmük benyújtásához. A Klub tagjainak rendszeres hírlevélben nyújt tájékoztatást a programról és bemutatkozási lehetőséget biztosít a számukra.

A HÍR védjegy pályázat az uniós kérelmek benyújtásának előiskolája is egyben. A HÍR pályázat követelményrendszerének megfelelő termékleírás elkészítése jó alapot képez az uniós oltalom iránti kérelemhez.

,

HÍR védjegyes termékek száma, 2010-2019

A HÍR védjegyes termékek közül 8 HÍR védjegyes termék földrajzi árujelzője már uniós oltalommal rendelkezik: Szabolcsi almapálinka, Gyulai kolbász, Szegedi fűszerpaprika őrlemény, Magyar szürkemarha hús, Újfehértói meggypálinka, Makói petrezselyemgyökér, Győr-Moson-Sopron megyei csemegesajt és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye. További 8 HÍR védjegyes termék pedig várományosa az uniós elismerésnek: Újfehértói meggy, Nagykörüi ropogós cseresznye, Madarasi birspálinka, Jászsági nyári szarvasgomba, Őrségi tökmagolaj, Szegedi tükörponty, Hegykői petrezselyemgyökér, Fertőd vidéki sárgarépa. HKT elismerést szerzett HÍR védjegyes termékként a Tepertős pogácsa és a HÍR gyűjteményben szereplő Rögös túró is. További HÍR védjegyes termékek HKT iránti kérelmeinek benyújtása előkészületben van.

Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért (KDHT)

A 2016 óta minden évben meghirdetett „Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri díjpályázat célja a hagyományos és tájjellegű termékek piacra jutása érdekében kimagasló tevékenységet folytató közösségek elismerése és példaképül állítása. A pályázat beadására jogosultak önkormányzatok, non-profit társaságok, civil szervezetek, szociális szövetkezetek. A nyertes pályázók részére a díjátadásra a Termelői Közösségek Napján kerül sor. A Termelői Közösségek Napja évenkénti megrendezésével a termelői közösségek tevékenységét kívánja támogatni, együttműködésüket és tapasztalatcseréjüket elősegíteni.

Magyarország eddigi eredményei a földrajzi oltalom területén

Az Európai Unió (EU), francia kezdeményezésre, 1993-ban hívta életre az

„Euroterroirs” (Európa Vidékei) nevű programot,

amelynek célja az európai régiók hagyományos és tájjellegű élelmiszereinek összegyűjtése, azok gazdasági hasznosításának előmozdítása, valamint ezeknek a termékeknek a fogyasztók körében való népszerűsítése volt.

Az EU-csatlakozás előtt álló közép-kelet-európai országok közül Magyarország elsőként csatlakozott a programhoz 1998-ban. A „Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR)” kezdeményezés célja pedig az volt, hogy összegyűjtse a magyarországi hagyományos és tájjellegű élelmiszereit, s egyben hozzájáruljon azok ismertségének növeléséhez, gazdasági hasznosításukhoz.

A HÍR program első, fogyasztók számára kézzelfogható eredménye egy kiadvány volt. Regionális bontásban mutatta be azokat a termékeket, amelyek

  • legalább kétgenerációs történelmi múlttal rendelkeznek,
  • hagyományos előállításúak, egy adott tájegységhez kötődnek,
  • legalább az előállítás körzetében ismertséggel rendelkeznek, továbbá
  • tényleges előállítással és forgalmazással bírnak.

A jelentős gyűjtőmunka eredményeként a kezdeti 1148 potenciális termékből a többkörös szakértői szűrés után 300 élelmiszer és 9 ásványvíz került be a HÍR gyűjteménybe. A kezdeményezés iparjogvédelmi hasznosulásának lehetőségét az teremtette meg, hogy 2002 óta a „Hagyományok – Ízek – Régiók” (HÍR) színes ábrás feliratos védjegyként van bejegyezve.

A védjegy tulajdonosa az agrárügyekért felelős minisztérium, használója a kezdeti években a HÍR program népszerűsítésére dedikált költségvetési forrással is rendelkező Agrár Marketing Centrum volt, amely szervezet a 2010 előtti időszakban éves költségvetésének egy jelentős részét, évente nagyságrendileg 12- 20 millió forintot a védjegyet támogató marketing tevékenységre fordított.

Jelenleg a HÍR védjegyet csak az használhatja, aki megfelel az önkéntes minőségrendszer kritériumainak és az Agrárminisztériummal erről védjegyhasználati szerződést kötött. HÍR védjegyes élelmiszerek mindenképpen a termék-különlegességek csoportjába sorolhatók.

Hogy kapcsolódik a Hungaricum oltalom a földrajzi oltalomhoz, a HÍR védjegyhez

A „Hungarikum” 2013-ban színes ábrás védjegyként szintén bejegyzésre került.

Mindenkori jogosultja az Agrárminisztérium. A „Hungarikum” védjegy használati jogát azonban eddig kevés termék nyerte el. Az agrártermékek esetében a termelők/előállítók számára már maga a hungarikummá nyilvánítás a vágyott és legmagasabb szintű elismerésnek számít.

Továbbá a HÍR program, illetve a HÍR védjegy az úgynevezett Hungarikum törvény (2012. évi XXX. törvény) létrejöttéhez is mintául szolgált. A hagyományos magyar élelmiszerek szervezett koordinációját a HÍR program hivatott szolgálni, s a kezdeményezés a hungarikumok hivatalos kijelölésének előfutára volt.

A HÍR védjegy stratégiai jelentőségét továbbá az adja, hogy potenciálisan ezek a termékek az EU élelmiszer minőségpolitika zászlóshajójának számító földrajzi árujelzők várományosainak is tekinthetők. A földrajzi területhez köthető, hagyományos termékek különleges minőségének fogyasztókban való tudatosítása kiemelkedően fontos, amihez az EU-s eredetvédelem újabb lehetőséget biztosít.

A hagyományos és tájjellegű (HÍR védjegyes) termékek ezen az úton alapvetően kétféle módon szerezhetnek nagyobb ismertséget, akár Európa szerte.

  • A szoros földrajzi kötődés (akár a termék minőségén, vagy annak ismertségén keresztül) az eredetvédelmi rendszerben oltalmazható (oltalom alatt álló eredetmegjelölés, vagy
  • oltalom alatt álló földrajzi jelzés formájában), míg amennyiben inkább a hosszú múltra visszatekintő, hagyományos előállítási mód a meghatározó, úgy hagyományos különleges termékként lehet közösségi szinten elismertetni a terméket.

Források: