MagyarMárcius 10. a “Beporzók napja” , avagy jön a robot muslinca
Miért szenteljünk egy természetvédelmi jeles napot a beporzóknak?
- Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású. A mindennapi ételünk mintegy harmadához kellenek a beporzók
- Évi 46 000 milliárd forintra becsülték a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.
- Az elmúlt években méhek tömege tűnt el a Föld színéről. Lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak, a házi méh nem pótolja őket.
A Harvard Egyetem kutatói apró drónokkal kísérleteznek, amivel lehetne helyettesíteni a rovarok létfontosságú munkáját a természetben és pollent átvinni egyik növényről a másikra.
De én nem szeretnék olyan világban élni, ahol robot méhek és muslincák vannak!
Egyik legszebb nappali pillangónk, Atalanta
Szeretném, hogy szeptemberben újra látnám a fecskék ezreit a villanydrótokon gyülekezni, mielőtt indulnának Afrikába. Szeretném nyárestéken a denevérek akrobatikus vadászatát nézni, a szabadban étkezéskor elhajtani a szemtelen, éhes darazsakat. Szeretném hallani, ahogy tavasszal döngenek, zúgnak a virágba borult gyümölcsfák a méhektől, és ha virágos réteken unokáim még kergetnék a csapongó, színes tarka lepkéket.
Mindezt elveszíthetjük!
A Földön épp a hatodik tömeges kihalási esemény zajlik, és erre példának általában a nagyobb testű állatok (emlősök, halak, madarak, erszényesek) bizonyos fajainak rohamos létszámcsökkenését szokták felhozni. Pedig ennél is kétségbeejtőbb, ami a rovaroknál zajlik. Rohamosan csökken a Földön élő rovarok száma. Nagyjából nyolcszor gyorsabban, mint ahogy az emlősök, a hüllők vagy a madarak pusztulnak.
A rovarfajok 40 százalékának már most is stabilan csökken az egyedszáma, a rovarfajok harmada pedig a veszélyeztetett kategóriába esik. Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy még ebben az évszázadban eltűnhet a teljes rendszertani osztály. Az igen nehezen tanulmányozható rovarok között sokkal jelentősebb a pusztulás, mint az a legmerészebb becslésekben szerepelt. A gerinctelen fajok 7 százaléka kipusztult az elmúlt 100 évben. Az összes gerinctelen fajra vetítve ez azt jelenti, hogy mintegy 100-150 ezer gerinctelen faj pusztulhatott ki.
Egy három évvel ezelőtt megjelent német tanulmány szerint németországi védett területeken a repülő rovar biomassza 75 százaléka eltűnt, vagyis minden 100 rovarból 75 kipusztult a még védelem alatt is álló területről. Azt könnyebben észrevesszük, ha a tigrisek, orrszarvúak, bálnák tűnnek el, azt pedig kevésbé, ha egy ismeretlen 100 éve élt, tudósról elnevezett legyecskét látunk ritkábban.
Szerepük az ökoszisztémában
A rovarok teszik ki a szárazföldi élőlények többségét, a fajok száma óriási, és általában a fajokon belüli egyedszám is az. Az ökológiai szerepük pedig a földi jelenleg ismert biológiai világnak az alapját képezik.
Egyfelől a táplálékláncban kiemelt helyük van. A rovarok táplálékul szolgálnak madaraknak, denevéreknek és más apró emlősöknek. Azonban ne csak a fecskéket denevéreket sirassuk, hanem képzeljük el annak a hatását, hogy ha a szárazföldi állatok (emberek is) biomasszájának többségét adó rovarvilág eltűnik. Jelenlegi becslések szerint 7.5 milliárd ember a rovarok tömegének csak 1/17-ét teszik ki.
Nem kevésbé fontos a szerepük a növények ökoszisztémájában. Beporzás nélkül a növényvilágot is hasonló katasztrófa éri, mint az állatvilágot a táplálékláncban betöltött szerepük kiesésével. Természetesen a beporzás nélkül a növények számos faja tűnik el és ez újfent kihatással van a táplálékláncokra és az emberi fajra. A termesztett haszonnövények létének 75%-a a beporzáson múlik.
Az elkövetkező évtizedekben a pillangók 53, a bogarak 49, a méhek 46%-a tűnik majd el a Föld színéről, de még a legyek is pusztulnak 25 százalékban. A rovarok pusztulásának jelenlegi mértéke azt vetíti előre, hogy évtizedeken belül még hatalmasabb ökológiai összeomlás tanúi lehetnek azok, akik akkor még élnek. Az egész ökológiai rendszerünk függ a rovaroktól.
Tehát nem csak az egyedszám, a populáció csökken, hanem rengeteg faj örökre el is tűnik a Föld színéről, extrapoláltan akár az emberé is.
Ilyen perspektívában nézve akkor már nem a Terfézia szarvasgombás bonbon lesz elérhetetlen álom. Hiszen se csokoládé, se kakaó, se vaj, se tejszín, se efféle kényeztetésre vágyó gourmet nem lesz, …. de addig is Carpe Diem! Kóstolja me Ön is a cézárok csemegéjét, a Terféziát! …Én pedig kimegyek a kertbe ültetek egy két rovarcsalogató, mézelő, pillangó hívogató virágot.
Na ezért lett március 10 a beporzók napja!
Hál Istennek azért méhek, ha fogyatkozón is, még így dolgoznak:
Források:
https://www.theguardian.com/environment/2019/feb/10/plummeting-insect-numbers-threaten-collapse-of-nature
https://www.pnas.org/content/115/25/6506
https://www.smithsonianmag.com/smart-news/humans-make-110000th-earths-biomass-180969141/
https://index.hu/tudomany/2015/05/07/ot_even_belul_nem_lesz_fecske_magyarorszagon/
http://www.tmkronika.hu/hirek/tomeges-rovarkihalas-a-vilagban
https://infostart.hu/tudomany/2019/02/17/a-hatodik-nagy-kihalasi-krizis-zajlik-a-foldon
