A Terfézia egy szarvasgomba fajta latin megnevezése. Az ókori Rómában a kulináris bacchanáliákon a legkülönlegesebb csemege és afrodiziákum volt a föníciai fehér, édes szarvasgomba, a Terfézia. A Terfézia szállítmányokat a Közel-Keletről és Észak-Afrikából a legértékesebb dolgoknak kijáró legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett, hadigálya kísérettel szállítottak Róma Ostia kikötőjébe.
A Terfézia, a római történetírók által megénekelt istenek eledele, azonban az éghajlatváltozással és a római birodalommal együtt hosszú időre eltűnt az étlapunkról.

Mégsem lehetetlen, hogy ÖN mégis megkóstolja a római cézárok és patríciusok csemegéjét!

Az ókori Pannónia területén, a mai Magyarországon fellelhető e különlegesség. Az egykori marokkói és közel keleti termőhelyek azóta a fakitermelés és az elsivatagosodás miatt kipusztultak. Így az „édes” Terfézia ma szinte kizárólag a Kárpát-medence speciális adottságú területein található meg. Termésideje augusztustól októberig húzódik.

Fiatalon sajtkeménységű, fehéres, okkeres színű, idősebb korban puha, rózsásbarna gumó. Magyarország egyes területein a szélsőséges kontinentális éghajlat (kemény tél, forró nyár, kevés csapadék) miatt kialakuló az afrikai Szaharához hasonló vándorló homokdűnék, a futóhomok megkötésére a XVIII. században magyar agrárbotanikusok szárazságtűrő, erősgyökérzetű, gyorsan növekvő és terjedő szubtrópusi fafajtát kerestek, és akác erdősávokat telepítettek a futóhomokra.

Mára Magyarország egyik legleterjedtebb fafajtája a mézéről méltán híres akác. A homoki szarvasgomba (Terfezia terfezoides) kizárólag a fehér akáccal lép szimbiotikus kapcsolatba és arbuszkuláris mikorrhizát képez. A terfézia gyakori gombája az alföldi homoktalajos elegyes akácosoknak., a homokos talajban fehér édes homoki szarvasgomba gumók, Terfezia terfezioides, vagy újabb elnevezéssel Mattirolomyces Terfezioides gumók teremnek. Elsősorban a dunai öntéses területeken a Duna ősi hordalék-kúpjain, homokhátain, a „magyar” akáccal szimbiózisban terem a Terfézia.

A természet furcsa talánya, hogy az ókorból ismert édes terfézia, hogy került a Kárpát-medencébe. Akár ugyan a délszaki betelepített akácokkal is érkezhetett volna, de azok Az Egyesült államok déli részéről, illetve Közép-Amerika olyan tájairól származtak, ahol a Terfézia nem honos. Mégis a Közel-Keletről kipusztult édes terfézia, az alföld homokja és a betelepített akác egymásra találva igazi Hungarikumot hozott létre.

A franciáknak ott a híres truffe noire, Truffe du Périgord (Tuber melanosporum), azaz a francia fekete szarvasgomba. Természetesen az olaszok piemonti fehér szarvasgombára (Tuber Magnatum) teszik a voksukat, amit a franca meg sem közelíthet. Hát mivé is lenne a világ a híres olasz fehérszarvasgombás tészta nélkül (Tagliolini al tartufo bianco d’Alba).

És nekünk magyaroknak pedig itt van a fehér édes homoki terfézia szarvasgomba!