Magyarország étele 2021. szakácsverseny

Magyarország étele 2021. szakácsversenyt

Felvidékről a párkányi Tűzrőlpattant menyecskék csapata, Bottyán Szilvia és Ferner Valentina

nyerte a “Nagy erdő mesés mágiája” elnevezésű ételével. A párkányi Összevont Magán Középiskola mesternője és diáklánya a 12 döntős csapat közül végzett az első helyen. Bottyán Szilvia és Ferner Valentína gyakorlott séfeket utasítottak a hátuk mögé.

Nagy Erdő Mesés Mágiája

Hogy milyen mágia győzte meg a zsűrit: „Egy a természettel” mottóval, innovatív módon tálalt hagyományos falusi konyha ízei, – vadhús, gomba berkenye, szőgyényi savanyúkáposzta (HÍR Védjegy), medvehagymás juhtúrós sztrapacska.

Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (ÉTREND) a Felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium Szakgimnázium és Szakközépiskola együttműködésével, és a Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakmai partnerségével 2021. évben negyedik alkalommal hirdeti meg a „Magyarország étele” nevű, élőmunkás melegkonyhai szakácsversenyt.

Fő alapelvek: Magyar alapanyagokból, megfizethető, nagykonyhai mennyiségben is könnyen, egyszerűen előállítható legyen.

Minden, versenyre nevezett fogás legfeljebb öt elemből állhat, és kötelezően tartalmaznia kell három alapanyagot (Vadhúst, Naszálytej Fittej írót, és bármely Hagyományok, Ízek, Régiók (HÍR) védjeggyel ellátott terméket. Utóbbi kiváltható bármilyen eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel Uniós oltalom alatt álló mezőgazdasági termékkel és/vagy élelmiszerrel.)

Az idei évben is hagyományt, modernséget és furfangot keresnek a nevezett ételekben. Szeretnék, ha a versenyétel egyszerűségében lenne nagyszerű, melynek elkészítésére és kitálalására 4 óra áll majd a szakácsok rendelkezésére. A pályamunkákkal szemben elvárás még, hogy egy átlagosan felszerelt konyhán, nagy mennyiségben is elkészíthetők legyenek. A nettó bekerülési alapanyagköltség adagonként legfeljebb 1500 forint lehet.

Szakmai zsűritagjai:

  • Varga Károly Zsűrielnök – A 48 étterem konyhafőnöke. Többszörös olimpiai-, Európa-, és világbajnok. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt birtokosa
  • Endrédi Zsolt – Mesterszakács. az art’otel Budapest konyhafőnöke
  • Kovács Levente – Bártfai vendéglő konyhafőnöke
  • Müncz Gábor – Executive Chef, Danubius Hotel Gellért
  • Németh László – Executive Chef, Hunguest hotel Aqua Sol
  • Tóth Zoltán – Executive Chef, Danubius Hotel Hélia
  • Varga Gergely – Mesterszakács, szakoktató, a fehérvárcsurgói Károlyi Kastély konyhafőnöke

A nyertes receptúrát Szakácsfelvonulás keretében hagyományosan a Parlamentbe juttatják, de idén a Nemzeti Összetartozás emlékhelyéhez vonultak az ünneplésre. A felvonulás célja, hogy népszerűsítse a Magyarország étele szakácsversenyt és a programba való csatlakozás lehetőségét, valamint az is cél volt, hogy a sok esetben méltatlanul kevés figyelmet kapó-, és a pandémia miatt egy rendkívül nehéz évet „túlélő” szakácsok is megmutathassák magukat. – Kik készítik a konyhákon, éttermekben, menzákon a napi sok ezer adag ételt mindannyiunknak.

Szakácsfelvonulás, Országház, Nemzeti Összetartozás Emlékhely

Források:

  • Oldalas FB oldal: https://www.facebook.com/oldalasemagazin
  • Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete, Séfclub: https://etrendegyesulet.hu/
  • Híreksk Televíziós Hírportál:  https://www.facebook.com/hirek.sk/posts/4381546225259179

by Terfezia

XIII.MAGYAR SZARVASGOMBA-TERMESZTÉS NAPJA, Jászszentandrás

13. alkalommal rendezték meg a szarvasgomba termesztés napját. Ezen a szarvasgomba ünnepen rendszerint összegyűlnek a gyűjtők, termőhely tulajdonos, gazdák, erdészetek, tudományos szakemberek, gasztronómiai és élelmiszeripari felhasználók. Idén a fesztiválnak Jászszentandrás adott otthont, a jászsági fekete nyári szarvasgomba fővárosa. Az Magyar Szarvasgomba Szövetség és a Szent László Szarvasgomba Lovagrend által szervezett esemény rangját jelezi, hogy a fővédnökséget Nagy István agrárminiszter úr látta el és személyesen ő nyitotta meg a rendezvényt.

A miniszteri megnyitót

Kolláth Balint jászszentandrási házigazda polgármester

kedves szavai követték, valamint

dr Bratek Zoltán az ELTE TTK nemzetközi hírű miikológiai szaktekintélye, a Első Magyar Szarvasgomba Szövetség elnöke és a Szent  László Szarvasgomba Lovagrend nagymestere

tartott bevezető beszédet. A bevezetőket Kecskés Sándor operaénekes produkciója tette emlékezetessé.

“A szarvasgomba magában foglalja mindazt, amit a magas jövedelmet termelő, fenntartható gazdálkodás alatt értünk. Magyarország rendkívül kedvező életfeltételeket biztosít az utánozhatatlan ízvilágú triflák szaporodásához, termesztéséhez. A szarvasgomba-termőtájak egyedülálló élelmiszer-termékei magas áron értékesíthetők itthon és külföldön egyaránt.”

– mondta a miniszter, aki a szarvasgombát, régies nevén a triflát, “a vidék aranyának” nevezte.

Nagy István elmondta, hogy rendkívül fontosnak tartja a Magyar Szarvasgombász Szövetség munkáját. Kiemelkedő tevékenységükért 2018-ban “Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri elismerő oklevélben részesültek. Értékmentő munkájuknak köszönhetően 2016-ban a jászsági nyári szarvasgomba termékleírásukkal pályázati úton elnyerték a minisztériumtól a HÍR, azaz a Hagyományok-Ízek-Régiók védjegy használati jogát.

Benyújtották a jászsági nyári szarvasgomba földrajzi árujelzőjeként történő uniós oltalma iránti kérelmüket. Ennek elbírálása jelenleg már uniós kifogásolási szakaszban van, és jó eséllyel ősszel bejegyezhetik az Európai Unióban oltalom alatt álló földrajzi jelzésként.

Nagy István kitért arra, hogy Európában egyedül Magyarországon található meg jelentős mennyiségben az egyetlen édes ízű szarvasgomba, a fehér színű, márványos belsejű homoki szarvasgomba, a Terfézia. Magyarország rendkívül kedvező életfeltételeket biztosít az utánozhatatlan ízvilágú triflák szaporodásához, termesztéséhez. A szarvasgomba-termőtájak egyedülálló élelmiszer-termékei magas áron értékesíthetők itthon és külföldön egyaránt. A Magyar Szarvasgombász Szövetség tavaly a homoki édes terfézia szarvasgomba pályázatával újabb, Magyarországon termesztett, különleges szarvasgomba termékkel nyerte el a HÍR védjegyet.

HíR-esek 2020

A HÍR pályázati rendszerben eddig összesen 184 hagyományos és tájjellegű termék szerzett védjegyet. Ez a pályázat az eredetvédelmi kérelmek benyújtásának előiskolája is egyben, ezért biztatják a szarvasgomba-termesztő szakmát – a jászsági nyári szarvasgomba sikerén felbuzdulva – a terfézia szarvasgomba uniós eredetvédelmi kérelmének a benyújtására is. Egyben azt kívánta, hogy a szarvasgomba öregbítse a magyar gasztronómiai kultúra jó hírét, lendítse fel a hazai vendéglátást.

A megnyitó beszédek után szakmai előadások, kiegészítő programok, következtek. Az előadások sorában szó volt többek között a szarvasgombacélú erdőkezelésről, a trifla hasznosításában szerzett tapasztalatokról, termesztési újdonságokról és kísérletekről is.

Program:

  • Földrajzi árujelzők és a HÍR program eredményeiről – Hazai szarvasgombáink útja az európai elismertség felé. Előadó: Pallóné Dr. Kisérdi Imola (AM kormány-főtanácsos, HÍR BB elnöke)
  • A NEFAG Zrt. tapasztalatai a szarvasgomba hasznosításban és szarvasgomba-célú erdőkezelés terén. Előadó: Bagi István
  • Szarvasgombászat mestertriflász szemmel – díjazottak bemutatkozó előadásai és az érdemérmek ünnepélyes átadása
  • Változások a mikorrhizált csemeték minősítési eljárásában, a Nébih erdészeti szaporítóanyag felügyeleti rendszerében. Előadó: Pápai Antal – Némethné Kisgyörgy Boglárka, NÉBIH MGEI ESZFO
  • Egy kettőshasznú kísérleti gyümölcsös: pekándió és kései szarvasgomba Előadó: Gyulavári Pál – Akale Assamere – Brandt Sára – Bratek Zoltán
  • Beszámoló a francia szarvasgomba sikeres hazai termesztéséről, Előadó: Bratek Zoltán – Stuchlik László
  • Szarvasgomba Termesztés Napi Főző- Sütő verseny eredményhirdetése
  • Első Magyar Szarvasgombász Emléktár meglátogatása – tárlatvezető: Till Ervin Iván Múzeumigazgató
  • Szentmisével összekötött ünnepélyes lovagavatás – Jászszentandrás Katolikus Templom

A szarvasgomba termesztés napja a szakma ünnepe is egyben, ahol díjazzák és elismerik a szarvasgombászatért végzett társadalmi és szakmai munkát, erőfeszítéseket.

Szemere László emlékérem:

A magyar és európai szarvasgombászat atyjáról elnevezett Szemere László szarvasgomba termesztésért járó emlékérmet, Stuchlik László kapta. Hivatalos indoklás alapján az Magyarországon első sikeres, termőre fordult melanosporum (francia fekete perigord szarvasgomba) ültetvény létrehozásáért adományozták az idén. Azonban mégsem! Az emlékérem ez esetben nemcsak az első magyar perigord ültetvényért járt, hanem szinte életműdíj is egyben. A díjjal elismerték Stuchlik László elévülhetetlen érdemeit a jászszentandrási szarvasgomba kultúra és hagyományok és múzeum megteremtésében. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ő hozta a faluba a Rendőr Világszövetséget. Így ő az, aki a község nemzetközi jelentőségű kulturális közösségének is az alapítója.

Jászszentandrási IPA Arthur Troop Park (International Police Association)

A díjat felesége, társa Stuchlik Lászlóné Katalin vehette át.

Mestertriflász elismerést kaptak:

Farkas Szilvia mestertriflász labradorjaival

Banka Ferenc Díj:
Jászszentandrási szarvasgombafővárosért és a szarvasgombászatért adható elismerést Till Ervin Iván szarvasgomba múzeum igazgató és felesége Till Emőke kapták állhatatos munkájukért.

Termesztés napi nyíltűzi főzőverseny:
A tanácskozással párhuzamosan a termál kemping területén családias hangulatú főző¬verseny zajlott, melyet néhai Kopasz Árpád, ny.r. dandártábornok, a Szent László Szarvas¬gomba Lovagrend lovagja emlékére rendeztek meg. A főzőverseny főszervezője

Aranyi János (kép jobb oldalán) a Máltai, a Szent László Szarvasgomba, a Szabadtűzi Lovagrendek lovagja,

valamint főzőverseny főtámogatója

Dr. Lukács Gusztáv az IPA MSZ Jászszentandrási Egyesület elnöke, a Szent László Szarvasgomba Lovagrend lovagja

voltak.

A finomságok között akadt például lecsós kacsamell, slambuc és őzpörkölt is. Megjegyzendő, hogy a II. helyezést a szarvasgomba múzeum és Terfézia csapata, azaz a Till Emőke családja és László Sándor hozta el „bográcsos kecskére káposztát” alkotásukkal.

Szent László Lovagrend új tagjainak avatása:

A nap eseményei az új szarvasgomba lovagok avatásával zárultak. A Jászszentandrási katolikus templom Aba-Novák Vilmos modernista egyedülálló freskóival különleges spirituális és mitikus környezetet teremt a szentmisével egybekötött avatási szertartáshoz.

A misét István atya, az Újpest-Kertvárosi Szent István plébánia plébánosa celebrálta, a felolvasást, verseket, műveket pedig

Kecskés Sándor az operaház magánénekese adta elő: Aquinói Szent Tamás imája- Fogadd el Uram, Varga László megzenésítésével, Sík Sándor szövegével, és Ave Mária, Mathilde Marchesi műve

Szent László Szarvasgombalovagrend új lovagjai:

  • Till Emőke, Jászszentandrás szarvasgombafőváros, szarvasgomba múzeum
  • Tímár Ferenc nemzeti, katonai erények, hagyományok értékek védelme
  • Akale Assamere, ELTE TTK doktori iskola mikológiai és biológiai kutatások szarvasgombák területén
  • László Sándor Terfézia szarvasgomba népszerűsítése, gasztrotermékek.

by Terfezia

HÍR Védjegyet kapott a Terfézia, azaz a Homoki Édes Szarvasgomba

Terfézia, azaz a Homoki édes szarvasgomba a világ legelitebb élelmiszerklubjába pályázik, ahol olyan nagyágyúk vannak, mint

Bayerisches Bier, a Champagne, az Irish Whiskey, a Kalamata olajbogyó, a Parmigiano Reggiano, a Polska Wódka, a Queso Manchego és a Roquefort sajt, illetve magyar példákat hozva, a Tokaji bor, vagy a Kalocsai paprika. 

Homoki édes szarvasgomba, a Magyar Szarvasgombász Szövetség jelölése és pályázata alapján bejegyzésre került a „Hír” védjegy értéktárba. 2021.május 31-én a Magyar Szarvasgombász Szövetség képviseletében az a megtiszteltetés ért, hogy átvehettem a Hírvédjegy oklevelet és hozzá kapcsolódó iparművészeti emlékkerámiát.

HÍr Védjegy átvétele, Agrárminisztérium

A Hír védjegy célja, hogy a védjegy használati jogának elnyerésével a hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ismertségének növelése. A terméket gyártók pedig bővíthetik piaci lehetőségeiket. A termék pedig újabb értékes elemmel gyarapítja a Hagyományok-Ízek-Régiók Gyűjteményt.

HÍR védjegy

A Homoki édes szarvasgomba 2020-tól hazánkban földrajzi védettséget élvez, a rövidesen induló eljárás alapján várható, hogy megkapja az európai uniós oltalmat is.

A földrajzi árujelzők jelentősége és a termelői közösségek szerepe

A HÍR védjegy pályázat a földrajzi árujelző oltalmi kérelmek benyújtásának előiskolája is egyben. A HÍR védjegyes termékek közül kilenc földrajzi árujelzője már uniós oltalommal is rendelkezik, további nyolc esetében pedig már folyamatban van az uniós eljárás.

„Az európai földrajzi árujelzők a mezőgazdasági ágazatunk által kínált termékek gazdagságát és sokszínűségét mutatják. A termelők számára az előnyök egyértelműek. Magasabb áron értékesíthetik a termékeiket azon fogyasztóknak, akik autentikus, regionális termékeket keresnek. A földrajzi árujelzők kereskedelmi megállapodásaink kulcsfontosságú elemét képezik. Azáltal, hogy világszerte védjük a termékeket, megelőzzük a termékek elnevezésének csalárd módon történő használatát, valamint megőrizzük az európai agrár-élelmiszeripari termékek jó hírnevét. A földrajzi árujelzők globális szinten védik a helyi értékeket.”,

mondta Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős uniós biztos.

Az Európai Unió által elismert földrajzi árujelzők több, mint háromezer termék – élelmiszer, mezőgazdasági termék, szeszes ital, borászati termék és ízesített borászati termék – nevét védik. Az oltalom alatt álló földrajzi nevek azt jelzik, hogy a termék egy adott helyről, vagy régióból származik, és különleges minőségét, hírnevét, vagy egyéb jellemzőjét a földrajzi eredetének köszönheti. A földrajzi árujelzők oltalma kollektív jogosultságot jelent, minden előállítót megillet, aki a meghatározott földrajzi területen a termékleírásnak megfelelő terméket állít elő. Szellemi tulajdonjoggal ruházza fel a termelőket az adott földrajzi területen és kizárólagos jogot biztosít számukra a földrajzi név használatára.

Mit ér a földrajzi oltalom? - hát a dupláját

Egy 2020. április 20-án közzétett Európai Uniós tanulmány szerint a földrajzi árujelzős termékek termelése egyre jelentősebb az Európai Unióban. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke magasabb, mint az azzal nem rendelkező, hasonló termékek eladási értéke.

A tanulmány szerinti a földrajzi árujelzős termékek termelése jelentős az Európai Unióban. Míg 2010-ben az összes élelmiszer-és italtermelésből 5,7%-ot tett ki, addig ez a 2017. évi EU statisztikák szerint már elérte a 7%-ot, megközelítőleg 75 Mrd EUR értékben. A teljes uniós élelmiszer- és italexportnak több mint 13%-át a földrajzi árujelzős termékek értékesítése teszi ki, közel 17 Mrd EUR értékben. A földrajzi árujelzők értéknövelő hatásának becsült értéke a 28 tagú EU-ban 2,07. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke tehát átlagosan kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, hasonló termékek eladási értékének.

A földrajzi árujelzők hozzáadott érték növelő hatása lehetővé teszi a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára a versenyképesség fokozását. A termelők számára biztosítja azokat az eszközöket, melyek révén sajátos jellemzőkkel rendelkező termékeiket hatékonyabban tudják a többi terméktől megkülönböztetni és népszerűsíteni, illetve a jogtalan névhasználatból eredő piaci visszaélésekkel szemben megvédeni.

Az európai élelmiszerek híresek arról, hogy biztonságosak, táplálóak és jó minőségűek. A hagyományos előállítási módszerek hozzájárulnak annak az uniós célkitűzésnek a megvalósításához, hogy az európai élelmiszer az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának globális mércéjévé is váljon.

Az uniós minőségrendszerek célja meghatározott termékek elnevezésének védelme, amivel az adott termékek egyedi, földrajzi eredetükhöz vagy az adott régióban gyökerező előállítási módjukhoz kapcsolódó jellemzőinek promócióját szolgálják. Ezek a termékelnevezések az uniós szellemitulajdon-jogi rendszer részét képezik, ezáltal jogi védelmet nyújtanak az utánzással és a visszaélésszerű használattal szemben.

Az EU harmadik országokkal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásai során is kiemelten kezeli az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők oltalmának érvényesítését. Az EU harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásainak fontos részét képezi a földrajzi árujelzők listája. Az EU-nak 36 bilaterális megállapodása van harmadik országokkal és 13 további országgal folytat jelenleg is tárgyalásokat. Az EU szabadkereskedelmi tárgyalásai során fontos a magyar érdekek hatékony képviselete a Magyarország részére bejegyzett, uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős termékek harmadik országok – mint például Kína, Japán illetve Ausztrália – piacain való oltalmának biztosítása érdekében.

Az uniós oltalmi rendszert négy fő csoportja:

Az Európai Bizottság 2020. évi munkatervében – az Európai Zöld Megállapodás keretébe tartozó egyszerűsítési lehetőségek között – kezdeményezte a földrajzi árujelzők és hagyományos különleges termékek rendszerének értékelését.

  • a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőit és hagyományos különleges termékek oltalmáról az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
  • a borászati termékek és a hagyományos kifejezések oltalmáról a 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 92-116. cikkei;
  • a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról az 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet; valamint
  • az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról a 251/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet.

Közös jellemzője az uniós oltalmi rendszernek, hogy a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmet csoportosulás nyújthat be. A csoportosulás által benyújtandó kérelem fő alkotóeleme az uniós jogszabályok követelményeinek megfelelő termékleírás, amelyben rögzíteni kell a földrajzi árujelzős termék főbb jellemzőit, ezenkívül az előállítás folyamatát, továbbá a termék minősége és a földrajzi terület közötti kapcsolatot. A csoportosulás jogi formáját a rendelet nem szabályozza, fő követelmény, hogy tagjai ugyanannak a terméknek az előállításával, forgalmazásával foglalkozzanak.

A termelői csoportosulások megléte az uniós oltalmi rendszerek eredményes működtetésének egyik sarokpontja. Ezért alapvető fontosságú a termelői közösségek szerepének megerősítése. A termelői közösségek szerepvállalását az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjával, HÍR védjegy programjával és KDHT miniszteri díj odaítélésével is ösztönözi.

Földrajzi Árujelzők Program

„Az Agrárminisztérium célkitűzése, hogy az agrárgazdaság területén a termelői közösségek egyre több termékre nyújtsanak be uniós oltalom iránti kérelmet, éljenek az oltalom nyújtotta lehetőségekkel, és élvezzék azok előnyeit” - fogalmazott a díjakat átadó Tarpataki Tamás, agrárpiacért felelős helyettes államtitkár.

Az uniós oltalom alatt álló 69 bejegyzett földrajzi árujelzőjével Magyarország az EU 27 tagállama között jelenleg az erős középmezőnyben a 9. helyet foglalja el. Magyarország a még bejegyzésre váró további 16 kérelme alapján jó eséllyel hamarosan utolérheti a nagy eredetvédelmi hagyományokkal rendelkező régi tagállamokat (Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Németország), és közvetlenül utánuk, a 7. helyre léphet előre.

A Földrajzi Árujelzők Programjának keretében további 13 mezőgazdasági termék és élelmiszer, valamint 7 regionális pálinka földrajzi árujelzőjének uniós oltalmára irányuló eljárás van folyamatban. Emellett további HKT kérelmek is előkészületben vannak.

Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy program

Az Agrárminisztérium a HÍR program keretében 2010 óta pályázati rendszert működtet a HÍR védjegy használati jogának elnyerésére. A pályázaton hagyományos és tájjellegű termékekkel lehet részt venni. A program eredményeként 2010 óta a mai napig összesen 184 termék nyerte el a HÍR védjegy használati jogot, és vált a fogyasztók körében „HÍR-essé”.

A program vezetője Pallóné dr. Kisérdi Imola PhD címzetes egyetemi docens AM HÍR Bíráló Bizottság elnök.

Az Agrárminisztérium a sikeres pályázókkal védjegyhasználati szerződést köt. A szerződés biztosítja a termék termelői, előállítói és csoportosulásai számára a díjmentes védjegy használatot, amellyel a hagyományos és tájjellegű termékként való elismerést kommunikálják a fogyasztók felé.

A HÍR program keretében az Agrárminisztérium 2014 óta működteti a HÍR Védjegyesek Klubját. A Klub tagjai részére az Agrárminisztérium szakmai segítséget nyújt a földrajzi árujelző (GI) oltalom iránti, vagy a hagyományos különleges tulajdonság elismerése (HKT) iránti kérelmük benyújtásához. A Klub tagjainak rendszeres hírlevélben nyújt tájékoztatást a programról és bemutatkozási lehetőséget biztosít a számukra.

A HÍR védjegy pályázat az uniós kérelmek benyújtásának előiskolája is egyben. A HÍR pályázat követelményrendszerének megfelelő termékleírás elkészítése jó alapot képez az uniós oltalom iránti kérelemhez.

,

HÍR védjegyes termékek száma, 2010-2019

A HÍR védjegyes termékek közül 8 HÍR védjegyes termék földrajzi árujelzője már uniós oltalommal rendelkezik: Szabolcsi almapálinka, Gyulai kolbász, Szegedi fűszerpaprika őrlemény, Magyar szürkemarha hús, Újfehértói meggypálinka, Makói petrezselyemgyökér, Győr-Moson-Sopron megyei csemegesajt és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye. További 8 HÍR védjegyes termék pedig várományosa az uniós elismerésnek: Újfehértói meggy, Nagykörüi ropogós cseresznye, Madarasi birspálinka, Jászsági nyári szarvasgomba, Őrségi tökmagolaj, Szegedi tükörponty, Hegykői petrezselyemgyökér, Fertőd vidéki sárgarépa. HKT elismerést szerzett HÍR védjegyes termékként a Tepertős pogácsa és a HÍR gyűjteményben szereplő Rögös túró is. További HÍR védjegyes termékek HKT iránti kérelmeinek benyújtása előkészületben van.

Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért (KDHT)

A 2016 óta minden évben meghirdetett „Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri díjpályázat célja a hagyományos és tájjellegű termékek piacra jutása érdekében kimagasló tevékenységet folytató közösségek elismerése és példaképül állítása. A pályázat beadására jogosultak önkormányzatok, non-profit társaságok, civil szervezetek, szociális szövetkezetek. A nyertes pályázók részére a díjátadásra a Termelői Közösségek Napján kerül sor. A Termelői Közösségek Napja évenkénti megrendezésével a termelői közösségek tevékenységét kívánja támogatni, együttműködésüket és tapasztalatcseréjüket elősegíteni.

Magyarország eddigi eredményei a földrajzi oltalom területén

Az Európai Unió (EU), francia kezdeményezésre, 1993-ban hívta életre az

„Euroterroirs” (Európa Vidékei) nevű programot,

amelynek célja az európai régiók hagyományos és tájjellegű élelmiszereinek összegyűjtése, azok gazdasági hasznosításának előmozdítása, valamint ezeknek a termékeknek a fogyasztók körében való népszerűsítése volt.

Az EU-csatlakozás előtt álló közép-kelet-európai országok közül Magyarország elsőként csatlakozott a programhoz 1998-ban. A „Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR)” kezdeményezés célja pedig az volt, hogy összegyűjtse a magyarországi hagyományos és tájjellegű élelmiszereit, s egyben hozzájáruljon azok ismertségének növeléséhez, gazdasági hasznosításukhoz.

A HÍR program első, fogyasztók számára kézzelfogható eredménye egy kiadvány volt. Regionális bontásban mutatta be azokat a termékeket, amelyek

  • legalább kétgenerációs történelmi múlttal rendelkeznek,
  • hagyományos előállításúak, egy adott tájegységhez kötődnek,
  • legalább az előállítás körzetében ismertséggel rendelkeznek, továbbá
  • tényleges előállítással és forgalmazással bírnak.

A jelentős gyűjtőmunka eredményeként a kezdeti 1148 potenciális termékből a többkörös szakértői szűrés után 300 élelmiszer és 9 ásványvíz került be a HÍR gyűjteménybe. A kezdeményezés iparjogvédelmi hasznosulásának lehetőségét az teremtette meg, hogy 2002 óta a „Hagyományok – Ízek – Régiók” (HÍR) színes ábrás feliratos védjegyként van bejegyezve.

A védjegy tulajdonosa az agrárügyekért felelős minisztérium, használója a kezdeti években a HÍR program népszerűsítésére dedikált költségvetési forrással is rendelkező Agrár Marketing Centrum volt, amely szervezet a 2010 előtti időszakban éves költségvetésének egy jelentős részét, évente nagyságrendileg 12- 20 millió forintot a védjegyet támogató marketing tevékenységre fordított.

Jelenleg a HÍR védjegyet csak az használhatja, aki megfelel az önkéntes minőségrendszer kritériumainak és az Agrárminisztériummal erről védjegyhasználati szerződést kötött. HÍR védjegyes élelmiszerek mindenképpen a termék-különlegességek csoportjába sorolhatók.

Hogy kapcsolódik a Hungaricum oltalom a földrajzi oltalomhoz, a HÍR védjegyhez

A „Hungarikum” 2013-ban színes ábrás védjegyként szintén bejegyzésre került.

Mindenkori jogosultja az Agrárminisztérium. A „Hungarikum” védjegy használati jogát azonban eddig kevés termék nyerte el. Az agrártermékek esetében a termelők/előállítók számára már maga a hungarikummá nyilvánítás a vágyott és legmagasabb szintű elismerésnek számít.

Továbbá a HÍR program, illetve a HÍR védjegy az úgynevezett Hungarikum törvény (2012. évi XXX. törvény) létrejöttéhez is mintául szolgált. A hagyományos magyar élelmiszerek szervezett koordinációját a HÍR program hivatott szolgálni, s a kezdeményezés a hungarikumok hivatalos kijelölésének előfutára volt.

A HÍR védjegy stratégiai jelentőségét továbbá az adja, hogy potenciálisan ezek a termékek az EU élelmiszer minőségpolitika zászlóshajójának számító földrajzi árujelzők várományosainak is tekinthetők. A földrajzi területhez köthető, hagyományos termékek különleges minőségének fogyasztókban való tudatosítása kiemelkedően fontos, amihez az EU-s eredetvédelem újabb lehetőséget biztosít.

A hagyományos és tájjellegű (HÍR védjegyes) termékek ezen az úton alapvetően kétféle módon szerezhetnek nagyobb ismertséget, akár Európa szerte.

  • A szoros földrajzi kötődés (akár a termék minőségén, vagy annak ismertségén keresztül) az eredetvédelmi rendszerben oltalmazható (oltalom alatt álló eredetmegjelölés, vagy
  • oltalom alatt álló földrajzi jelzés formájában), míg amennyiben inkább a hosszú múltra visszatekintő, hagyományos előállítási mód a meghatározó, úgy hagyományos különleges termékként lehet közösségi szinten elismertetni a terméket.

Források:

 

 

 

by Terfezia

Szarvasgomba krimi járvány idején!

Szarvasgomba krimi járvány idején!

Pescasseroli városka hatósági embereinek végre sikerült fülön csípni egy 45 éves San Donato-i. szarvasgomba tolvajt. Az elfogáshoz drónok segítségét is igénybe vették. A férfit akkor érték tetten, amikor két kutyával és speciális szarvasgombavadász felszereléssel épp visszatért autójához. A férfi motozásakor hihetetlen mennyiségű 5 kg fekete téli szarvasgomba került elő, amelynek értéke a 3,5 millió forintot is meghaladhatja.
A gombát lefoglalták és a férfit járványügyi előírásokat is szükségszerűen figyelembe véve Alfedába szállították tesztelésre és kivizsgálásra!!!

A kihallgatásra a hatóság pescasseroli irodájában került sor, ahol szembesítették azzal a számtalan szabálysértéssel, amit elkövetett. Kezdve szarvasgomba gyűjtés szabályainak megsértésével, majd a természetvédelemi terület látogatási szabályaival, nem megfeledkezve az érvényes COVID-19 járványügyi előírásokról sem. Abruzzo vörös övezet, és a férfinak nem lehetett volna elhagynia a lazioi lakóhelyét.

Összegezve: ott szedett szarvasgombát, ahol tilos volt, ha lett is volna engedélye akkor is az engedélyezett 2 kg-ot messze meghaladó mennyiséget gyűjtött. Letért a kijelölt ösvényről és szabadon engedte szarvasgomba kereső kutyáit, ahol nem tehette volna és súlyos természetkárosítást okozott.

Bizonyosan és elkerülhetetlenül megrongálta az élőhelyet, amely a drága szarvasgomba fajok környezetét biztosítja és megsértette a vörös zónás járványelőírásokat.

Általában a szarvasgombára, csak drága élelmiszer forrásként gondolunk, de a biológiai lebontási folyamatokban és a erdő biológiai egyensúlyában a szarvasgombák fontos szerepet játszanak a növények közötti tápanyagok átadási folyamataiban (mikorrhiza erdő). Még mindig számtalan tudományos kérdőjel vár megoldásra ebben az összetett biológiai csodában.

′′ Ez egy nagyon komoly bűncselekmény” - mondta a Természetvédelmi Park igazgatója, Luciano Sammarone, amellyel az az összes létező szabály teljes figyelmen kívül hagyta és ezen nem enyhít a súlyos tudatlanság sem, amely akár magyarázhatná is az elkövető a természeti értékekhez való hozzáállását. Az parkőrség folytatja az ellenőrzéseket és a szabálysértőkre könyörtelenül lecsapnak.

Szorosan együttműködnek a Parco di Pescasseroli Osztály Erdészeti Csendőrségével, akikkel régóta több fronton is együtt harcolnak a természet károsítók, orvvadászok, szarvasgombatolvajok ellen.

Egy Perigord erdő misztikumával csak egy magyar Terfézia erdő ér fel.

by Terfezia

Gorgonzolás-Mascarponés-Körtés olasz tészta Terfézia forgáccsal

Pirított mogyoró, körte és Terfézia

Augusztus 15-e után elindult a Terfézia szezon.

Sajnos a tavasz eleje száraz volt és számos termőhely „üres maradt”, azonban az egyenlőtlen csapadékeloszlás felhőszakadásai helyén gyönyörű, illatos darabok várják a szarvasgomba vadászokat. Elhatároztam, hogy az idei szezonban a homoki édes fehér szarvasgombát nem a tradicionális desszert vonalon próbálgatom. A következő tészta konyhai tapasztalattól függően 25-35 perc alatt elkészíthető és igazi ízeldorádót nyújt.  Húskerülő ínyenceknek is ajánlott.

Hozzávalók 4-6 személyre:

    • 500 g tészta (fussili, papardelle, tagliatelle, farfelle, rigate, spagetti), - ki mit szeret.
    • 250 g gorgonzola
    • 250 g mascarpone
    • 500 ml 20-30%-os tejszín, főzőtejszín
    • 4 db körte
    • 1/3 póréhagyma
    • 150 g dió (török mogyoró is alkalmas)
    • 1 dl Calvados
    • vaj, oliva olaj
    • 50-100 g Terfézia édes fehér homoki szarvasgomba
    • néhány levél petrezselyem, vagy bazsalikom díszítésnek
    • frissen durvára őrölt bors
    • só

Hozzávalók a legjavából

 

Elkészítés:

Törtdiót, vagy mogyorót aprítsuk késsel durvára! Pirítsuk meg egy edényben, de ne égessük oda! Sót, borsot őrölve rá a bors ízei sokkal intenzívebbek lesznek. Szedjük ki a diót és tegyük félre, a tészta tetejére fogjuk szórni. Nem baj, ha fűszeres apró törmelék marad az edény alján, tegyük a hámozott apróra vágott körtét és póréhagymát rá és pici olajon karamellizáljuk (dinszteljük) meg! Calvados-zal öntsük és forrósítsuk fel. A sajtokat tegyük hozzá és olvasszuk fel, tejszínt is öntsük hozzá. Kicsit rottyantsuk össze, ha kell sózzunk és borsozzunk még ízlés szerint.
A tésztát sós vízben főzzük olaszosan épphogy (al dante). Ha a forrásban lévő vízhez tesszük a tésztát és a dobozon jelölt időt használjuk nem fogunk hibázni.
A tésztát öblítsük le egy tésztaszűrőben! Egy nagyobb edénybe kis olivát és vajat melegítünk és arra borítjuk a tésztát. A tészta tetejére pedig a forró gorgonzolás, körtés mártást. Elkeverjük a tésztát és szószt és tálalhatunk.

A forró tészta megszórva dióval és terfézia forgáccsal esztétikai élményt is nyújt

Tálalás:

A tányérra helyezett tészta tetejére szórjuk a pirított diót, kis zölddel díszítjük és hajszálvékony terfézia szeleteket vágunk a forró tésztára. A gorgonzolás tésztán a szarvasgomba aroma áthatóan érződik és a sós tésztát nagyszerűen kontrasztálja az édes terfézia.
Szezonon kívül használhatunk fagyasztott terfézia gumót, fagyottan ráreszelve minden mesterséges aroma nélkül is hosszútávon adja a szarvasgombás ízt. Ez a homoki szarvasgomba egyik kulináris különlegessége.

by Terfezia

Terfezia, the sweet Hungarian truffle in Roman Empire

The Terfezia is a Latin word, the denomination of a kind of truffle. In the ancient Rome, on Bacchanalias and the Culinary events as the famous fine feasts of Luccullus, the most desired delicacy and afrodiziacum was the Phoenician, white, sweet truffle.

Trireme, Roman wargalley

The shipments of Terfezia from Near East and North-Africa to Ostia, the port of Rome were under surveillance of military galleys as the other highly precious goods demanded also. The Terfezia, the kind of ambrosia of Gods, chanted by antique bards and poets have disappeared from the menu cards with the extinct Roman Empire and with the change of climate.

Still You can taste Terfezia, the delicacy of Roman Emperors and Patricians of high rank, because it is a unique Hungarian good.

Sweet Hungarian Truffle, Honey Truffle, Sweet Sandy Truffle (Mattirolomyces Terfezioides, Tefezia Terfeziodes)

The relative truffle of the antique delicate Terfezia, or itself the original ambrosia of Gods can be found in the area antique province of Rome, Pannonia, in current Hungary. The common name sweet Hungarian truffle, honey truffle. The latin name is Mattirolomyces, Terfezioides or Terfezia Terfeziodes. The former Moroccan and Near East regions that one bore sweet Terfezia have since destroyed due to logging and desertification. Terfezia today is almost exclusively found in special endowments in Carpathian Basin.

The story that how could get to the current territory will be our next tale.

by Terfezia

BeSweet prémium csokoládé - „Egy falat jóakarat”

BeSweet "nonprofit" prémium csokoládé társadalmi felelősségvállalással, - „Egy falat jóakarat”.

Július 7-én átadták a szekszárdi Kék Madár Alapítvány kézműves csokoládéüzemét. Magyarországon ez az első olyan, csokoládét gyártó üzem, amely fogyatékkal élő munkavállalókat foglalkoztat.

De nézzük, hogyan is válik a segítő szándék, működő hosszútávú modellé, amely több üzleti területre is bemerészkedve,sikert sikerre halmoz!

1. Kékmadár Alapítvány

A Kékmadár Alapítvány fogyatékos, megváltozott munkaképességű, alacsony iskolai végzettségű, elavult szakképesítéssel rendelkező, valamint a gyermeknevelés miatt tartósan inaktív személyek elhelyezkedését, munkahelyük megőrzését segíti. Szekszárdon és Budapesten fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberekkel működtetnek Ízlelő Éttermeket és számukra biztosítanak munkát, megélhetési lehetőséget.

Ízlelő Étterem teraszücsörgőkkel

2 Rövid történet

  • Első Stáció: Szekszárdi Ízlelő Étterem

2007-ben hat megváltozott munkaképességű kollégával és egy 24 férőhelyes vendégtérrel nyílt meg az Ízlelő, és az optimista forgatókönyvet is túlszárnyalva már tíz hónap múlva nyereséges lett. A vezetőket leszámítva minden munkatárs megváltozott munkaképességű, az ételeket pedig helyi alapanyagokból készítik. Látássérülteken kívül mindenféle, fogyatékkal élők dolgoznak náluk: értelmileg akadályozottak, mozgás- és hallássérültek, különböző betegségek miatt egészségkárosodott emberek, autizmussal, aspergerrel élők.

„A vendéglátás azért zseniális, mert 130-as IQ-jú és értelmileg akadályozott, mozgáskorlátozott, vagy éppen nagy fizikai erővel rendelkező kollégának is tudnak személyre szabott munkát biztosítani.”

Az alapítvány mentorokkal is segíti a dolgozókat, és ez a támogatás nem csak a munkára és a munkaidőre terjed ki: ha ruhát kell venni, abban, ha gyereket kell fürdetni, abban, ha egyéni pénzügyi tervet kell készíteni, akkor abban. A munkavállalók pedig nagyon lojálisak, szinte nincs fluktuáció.

  • Második Stáció: Szekszárdi Ízlelő Étterem Bővítése

Az Ízlelő 2014-ben 80 fősre bővítette és teljesen megújította éttermét, jelenleg már 18 munkavállalójuk van, naponta átlagosan 240–250 adag ételt adnak el.

  • Harmadik Stáció: Budai Hegyvidék Ízlelő Étterem

Ugyanezzel a modellel nyitották második éttermüket Budán. Egy év alatt a környék kedvencévé lett, ami nem csoda, hiszen 11 és 15 óra között ebédmenü, saláták, szendvicsek, szekszárdi borok, kézműves sörök, szörpök, limonádék, és a sziesztásoknak egy napernyővel fedett terasz, amely az Apor Vilmos térre néz.

  • Negyedik Stáció: Csokoládé

A Kék Madár Alapítvány ügyvezetője, Mészáros Andrea, azonban nem maradt az éttermeknél: „Erős küldetéstudatunk van, azért akarunk fogyatékosoknak és megváltozott munkaképességűeknek munkát adni, mert ők hatszor-nyolcszor nagyobb valószínűséggel munkanélküliek, mint az ép emberek”.

Mészáros Andrea a Kékmadár Alapítvány ügyvezetője a Szekszárdi Ízlelő Étteremben

Az étterem mellett már korábban is elkezdtek lekvárokat, szörpöket és aszalványokat készíteni, aztán 2014-ben négy fogyatékos munkavállalóval elindítottak egy kis, 16 négyzetméteres csokoládémanufaktúrát, amit azóta kinőttek, ezért költöztek most az új, nagyobb épületbe. A380 négyzetméteren megépült üzemben 28, megváltozott munkaképességű, illetve más hátránnyal küzdő ember dolgozik, a létesítményben napi 700 tábla, prémium minőségű csokoládét állítanak majd elő. Az akadálymentes látogatóközpont vendégei üvegfalon keresztül láthatják a munkafolyamatokat, a manufaktúrához játszósarkot és játszóteret is építettek.

BeSweet dolgozók a új csomagolású "városcsokikkal"


BeSweet dolgozók átveszik az üzemet

3. Csokimanufaktúra, Látványüzem, Mintabolt

A csokoládék alapanyagát az etikus kereskedelem jegyében szerzik be, és Szekszárdon termelt gyümölcsöket használnak fel. Sokféle felső-közép árkategóriájú csokoládét készítenek, néhány íz a kínálatból: citromos-meggyes-fehércsokis, epres-bazsalikomos-fehércsokis, tonkababos-tejcsokis, habanero csilis és étcsokis, mogyorós-narancsos-étcsokis.

A csokimanufaktúra és a hozzá kapcsolódó rendezvényhelyszín létrehozásához szükséges pénzt nagyrészt uniós forrásból fedezték, de saját tőke is kellett hozzá. A beruházással összesen 28 munkahelyet hoznak majd létre, ebből 22 megváltozott munkaképességű, hat pedig tartósan munkanélküli alkalmazott. Tizenketten már letették az édesipari termékgyártó vizsgát, a csomagolást pedig fiatal dizájnerek tervezték.

BeSweet két almárkája a BeOriginal és a BeLocal (városcsokik) új csomagolásban

Az üzemet részben a domboldalba vájták, hogy kisebb energiafelhasználással lehessen beállítani az ideális hőmérsékletet. Az épület belső (Art-Wood)  - és külső (Goodwill Communication) design elemei szintén fiatal designerek keze nyomát dicséri.

Csokiüzem, bemutatóbolt portal

4. Jövőkép

Szekszárd a borról híres, a turisták elsősorban ezért jönnek a városba. A csokiüzem és látogatóközpont arra hivatott, hogy új alternatívát nyújtsanak az idelátogatóknak és bor mellett a csokoládé is hívó szó lesz a turisták számára. Sőt, a bor és csokoládé nagyszerű együttest alkot mind program mind íz formájában. Nagyszerű, példamutató vállalkozás, amely olyan embereket tesz a társadalom hasznos tagjává, akik nemtörődömség mellett, valószínűleg a kirekesztettségben lennének a társadalom perifériáján. De itt van nekünk "Egy falat Jóakarat"!
Most már csak egy dolog van hátra, hogy Szekszárdra látogassunk megcsodálni a Kékmadár BeSweet csokiüzemét, és kóstoljuk meg a csokimester által megálmodott csokivariációkat. Reméljük hamarosan nem csak Szekszárdon, hanem országszerte elérhetőek lesznek a termékek, sőt határon túl is lesznek rajongói.

Terfézia együtt örül a szekszárdi kollégákkal és reméli, hogy egyszer még akár szarvasgombás csokijuk is lesz!

Forbes Forrás1, , Index Forrás2, , Teol Forrás3,

 

by Terfezia

Nem Arnold, hanem a robot muslinca (az igazi Terminator) hozza a Végítélet Napot

Március 10. a "Beporzók napja" , avagy jön a robot muslinca

Miért szenteljünk egy természetvédelmi jeles napot a beporzóknak?

Beporzók napja, március 10.

  • Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású. A mindennapi ételünk mintegy harmadához kellenek a beporzók
  • Évi 46 000 milliárd forintra becsülték a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.
  • Az elmúlt években méhek tömege tűnt el a Föld színéről. Lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak, a házi méh nem pótolja őket.

A Harvard Egyetem kutatói apró drónokkal kísérleteznek, amivel lehetne helyettesíteni a rovarok létfontosságú munkáját a természetben és pollent átvinni egyik növényről a másikra.

De én nem szeretnék olyan világban élni, ahol robot méhek és muslincák vannak!

Egyik legszebb nappali pillangónk, Atalanta

Szeretném, hogy szeptemberben újra látnám a fecskék ezreit a villanydrótokon gyülekezni, mielőtt indulnának Afrikába. Szeretném nyárestéken a denevérek akrobatikus vadászatát nézni, a szabadban étkezéskor elhajtani a szemtelen, éhes darazsakat. Szeretném hallani, ahogy tavasszal döngenek, zúgnak a virágba borult gyümölcsfák a méhektől, és ha virágos réteken unokáim még kergetnék a csapongó, színes tarka lepkéket.

Mindezt elveszíthetjük!

A Földön épp a hatodik tömeges kihalási esemény zajlik, és erre példának általában a nagyobb testű állatok (emlősök, halak, madarak, erszényesek) bizonyos fajainak rohamos létszámcsökkenését szokták felhozni. Pedig ennél is kétségbeejtőbb, ami a rovaroknál zajlik. Rohamosan csökken a Földön élő rovarok száma. Nagyjából nyolcszor gyorsabban, mint ahogy az emlősök, a hüllők vagy a madarak pusztulnak.

Ezerec, 2011. augusztus 15. Fecskék gyülekeznek egy elektromos vezetéken a bulgáriai Ezerec településen kora reggel. (MTI/EPA/Vaszil Donev)

A rovarfajok 40 százalékának már most is stabilan csökken az egyedszáma, a rovarfajok harmada pedig a veszélyeztetett kategóriába esik. Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy még ebben az évszázadban eltűnhet a teljes rendszertani osztály. Az igen nehezen tanulmányozható rovarok között sokkal jelentősebb a pusztulás, mint az a legmerészebb becslésekben szerepelt. A gerinctelen fajok 7 százaléka kipusztult az elmúlt 100 évben. Az összes gerinctelen fajra vetítve ez azt jelenti, hogy mintegy 100-150 ezer gerinctelen faj pusztulhatott ki.

Egy három évvel ezelőtt megjelent német tanulmány szerint németországi védett területeken a repülő rovar biomassza 75 százaléka eltűnt, vagyis minden 100 rovarból 75 kipusztult a még védelem alatt is álló területről. Azt könnyebben észrevesszük, ha a tigrisek, orrszarvúak, bálnák tűnnek el, azt pedig kevésbé, ha egy ismeretlen 100 éve élt, tudósról elnevezett legyecskét látunk ritkábban.

Szerepük az ökoszisztémában

A rovarok teszik ki a szárazföldi élőlények többségét, a fajok száma óriási, és általában a fajokon belüli egyedszám is az. Az ökológiai szerepük pedig a földi jelenleg ismert biológiai világnak az alapját képezik.

Egyfelől a táplálékláncban kiemelt helyük van. A rovarok táplálékul szolgálnak madaraknak, denevéreknek és más apró emlősöknek. Azonban ne csak a fecskéket denevéreket sirassuk, hanem képzeljük el annak a hatását, hogy ha a szárazföldi állatok (emberek is) biomasszájának többségét adó rovarvilág eltűnik. Jelenlegi becslések szerint 7.5 milliárd ember a rovarok tömegének csak 1/17-ét teszik ki.

Nem kevésbé fontos a szerepük a növények ökoszisztémájában. Beporzás nélkül a növényvilágot is hasonló katasztrófa éri, mint az állatvilágot a táplálékláncban betöltött szerepük kiesésével. Természetesen a beporzás nélkül a növények számos faja tűnik el és ez újfent kihatással van a táplálékláncokra és az emberi fajra. A termesztett haszonnövények létének 75%-a a beporzáson múlik.

Az elkövetkező évtizedekben a pillangók 53, a bogarak 49, a méhek 46%-a tűnik majd el a Föld színéről, de még a legyek is pusztulnak 25 százalékban. A rovarok pusztulásának jelenlegi mértéke azt vetíti előre, hogy évtizedeken belül még hatalmasabb ökológiai összeomlás tanúi lehetnek azok, akik akkor még élnek. Az egész ökológiai rendszerünk függ a rovaroktól.

Tehát nem csak az egyedszám, a populáció csökken, hanem rengeteg faj örökre el is tűnik a Föld színéről, extrapoláltan akár az emberé is.

Ilyen perspektívában nézve akkor már nem a Terfézia szarvasgombás bonbon lesz elérhetetlen álom. Hiszen se csokoládé, se kakaó, se vaj, se tejszín, se efféle kényeztetésre vágyó gourmet nem lesz, .... de addig is Carpe Diem! Kóstolja me Ön is a cézárok csemegéjét, a Terféziát! ...Én pedig kimegyek a kertbe ültetek egy két rovarcsalogató, mézelő, pillangó hívogató virágot.

Na ezért lett március 10 a beporzók napja!

Hál Istennek azért méhek, ha fogyatkozón is, még így dolgoznak:

https://youtu.be/KBHrNpgNPBo

Források:

https://www.theguardian.com/environment/2019/feb/10/plummeting-insect-numbers-threaten-collapse-of-nature
https://www.pnas.org/content/115/25/6506
https://www.smithsonianmag.com/smart-news/humans-make-110000th-earths-biomass-180969141/
https://index.hu/tudomany/2015/05/07/ot_even_belul_nem_lesz_fecske_magyarorszagon/
http://www.tmkronika.hu/hirek/tomeges-rovarkihalas-a-vilagban
https://infostart.hu/tudomany/2019/02/17/a-hatodik-nagy-kihalasi-krizis-zajlik-a-foldon
https://www.rovartani.hu/2018/02/28/beporzok-napja/

Kiemelt kép:

by Terfezia

Piccante Delicatesse, a hegyvidéki gourmet lelőhely

Több mint tíz éve a Szépvölgyi út elágazásában csábítja a II és III kerület hegyvidékének kifinomult ízlésű lakóit. Az év minden napján nyitva tartó hangulatos kávéházzal kiegészített delikáteszbolt főleg az olasz és spanyol ínyencségekre specializálódott.


A bolt portálja a Szépvölgyi úti elágazásban.

  • Cím: Piccante Delicatesse, 1037 Budapest, Szépvölgyi út 63/A
  • Telefon:: +36-1-439-0475
  • Web: www.piccantedelicatesse.hu
  • e-mail: iroda@piccantedelicatesse.hu

Az üzletben ugyan leginkább a mediterrán világ konyhaművészetének különlegességei találhatóak meg, de persze tartanak hazai kuriózumokat is. A csemegepultban sonkák, szalámik, páték, mousse-ok, terrine-ek, sajtok, olajbogyók, a hűtőpultban vajak, friss házi tészták, tejtermékek kaphatók.

A kuriózumokkal zsúfolt boltbelső

A személyzet kedves és termékismeretükkel segítenek eligazodni az egzotikus különlegességek között.

Csemegepultrészlet

Átgondolt a borválaszték is, hiszen a hitvallásuk szerint „céljuk, hogy a legfinomabb és legkülönlegesebb ételeket, italokat, ízesítőket juttassuk el minden kedves vásárló otthonába.”

A pékáru mindig friss, helyben sül, akár rendelésre is. Érdemes a vásárlás elején megrendelni egy frissen sütött kenyeret. Negyedóránál úgy is lehetetlen kevesebb időt tölteni az üzletben hiszen a sokadik látogatás után is talál az ember „megvizsgálandó”, megkóstolandó terméket - és ezalatt a pékáru is ropogósra sül.

Piccante Delicatesse kínálatában újra megjelentek a Terfézia édes fehér homoki szarvasgombával készülő pralinéi. Immáron 3 féle ízesítésben, díszdobozos és egyes csomagolású formában is.

Igyanak egy kávét és kóstolják meg a Terfézia bonbont, és vigyék karácsonyi ajándéknak, okozzanak örömet üzleti partnerüknek, vagy szeretteiknek ezzel a különlegességgel. Legyen különleges Ön is ezzel az ajándékkal a szokásos üveg ital vagy csokor virág helyett.

De csak óvatosan, tudják, - a szarvasgomba is és csokoládé is afrodiziákum, hát még együtt…

A Piccante Delicatesse hétfőtől szombatig 8-20-ig, vasárnap 9-18-ig tart nyitva, szeretettel vár minden betérőt a hét minden napján!


Üvegbemart cégér húsvétváró időszakban

...És ha nagyon kiesik utunkból az budai hegyvidék..., akkor hol vehetünk még Terfézia bonbont: Itt

borítókép:

by Terfezia

Fromage az Újlipótvárosban, Terfézia lelőhely

A termékeink megtalálhatók az Újlipótváros gasztronegyedében a Jászai Mari tér mellett, a Fromage-ban. Újlipótvárosban pezseg a kulináris élet, folyamatosan nyílnak új helyek, némelyik nagyobb, némelyik kisebb sikerrel. A Fromage gourmet üzlet sikerét jelzi lassan tíz éve fontos „gasztro-sarokpontja” a városrésznek.


Az üzlet a kis ücsörgős placc-cal

  • Cím: Fromage Gourmet Üzlet, Budapest 1137 Pozsonyi út 7.
  • Telefon: +36 1 798 4848
  • Email: fromageshop@gmail.com
  • Facebook: https://www.facebook.com/fromageshop/

Budapest Week Publishing és a Magyar Konyha Magazin és a Dining Guide évek óta díjazza és sorozatban a legjobb gourmet üzletek közé sorolja az üzletet a Pozsonyi -Katona József utca sarkán.

A Pozsonyi úti Fromage apró, ám annál nagyszerűbb kínálattal bíró delikát és gasztroközpont. Pár négyzetméteren annyiféle sajt-szalámi- antipasti-bor-prosecco-fűszer-csokoládé és édesség sorakozik, hogy egy hipermarketnek is a becsületére válna. Ám egy nagy különbség mégis van. A tulajdonos Hoffer Rajmund igazi „gasztromániás” , - szívével lelkével minden kategóriából a legmívesebbet, a legjobbat próbálja összeszedni a világ minden tájáról. Az ember alig győzi megállni, hogy a bőség zavarába feledkezve, ne vásároljon össze mindent. Hiszen ezt is, azt is, meg amazt is, meg még..., - meg akarja kóstolni.

Hoffer Rajmund és egy kis ízelítő a legalább 100 féle sajtot felvonultató kínálatból

Ha betérek nem mulasztom el, hogy a pultból lévő ínyencségekből állíttassak magamnak össze egy szendvicset és kísérjem egy Lamborghini kávéval, ahol az ágaskodó bika ez esetben nem itáliai sportkocsit jelöl, hanem hamisítatlan olasz életérzést és ízt kínáló eszpresszót.

És valóban, a Fromage sokkal több, mint sajtbolt. Az üzletben friss péksütemény is kapható, és nem kell feltétlen hazáig várni, hogy megkóstolhassuk a vásárfiát, hiszen a nyári szezonban az üzlet előtti parányi placcon helyet is foglalhatunk. A hidegpulton kívül is rengeteg izgalmas portékával találkozhatunk, és az édesség kínálat mellett sem mehetünk el szó nélkül.


Ínyencségekkel zsúfolt boltbelső, ahol, ha még sincs egy keresett specialitás, akkor beszélje meg a boltban és könnyen lehet, hogy rövidesen az is megjelenik a kínálatban.

A kiemelkedő édesség-csoki kínálatot jelzi, hogy a Terfézia édes fehér homoki szarvasgombával készülő termékei évek óta karácsony táján megjelennek a kínálatban. A bonbonok mind egyes kiszerelésben, mind lédig formában és tálalóasztalkává alakítható díszdobozban is elérhetőek, megvásárolhatóak.


És ha nagyon kiesik utunkból az Újlipótváros..., akkor hol vehetünk még Terfézia bonbont: Itt

Borítókép:

by Terfezia