The Pig, Thriller, 2021

Új gasztrofilm jön mozikba, ráadásul szarvasgomba témával. Már alig várom, hogy megnézzem. Minden esélye megvan, hogy bekerüljön a kedvencek közé, - Csokoládé, Julie and Julia, Szinbád, Lecsó mellé. A kritikusok és a közönség is szereti, sőt a Rotten Tomato 97%-on jegyzi, ha bármelyiknek is van jelentősége, hogy tényleg jó-e? Nicolas Cage a sok citromdíjas játék után újra igazi, jó filmet csinál Michael Sarnoski elsőfilmes rendezővel. Rob (Nicolas Cage) egy erdei remete, aki elvonult a zajos világtól és az erdőt járja szeretett társával egy szarvasgombász disznóval.

Azonban nem könnyű kívül maradni és a mai világ hirtelen visszarántja a valóságba. Rajtaütnek, összeverik és ellopják a disznót. Jelenlegi, -fiatal szarvasgomba dealere - és régi kapcsolatai segítségével a tolvajok nyomába ered. Kiderül róla, hogy valaha celeb, sztárséf volt, mégis elhagyta azt a világot. Hogy megtalálja-e önmagát és disznaját, majd megnézzük a filmet, de mégse várjunk John Wick - Keanu Reaves „megöltétek a kutyámat írmagotok nem marad” mozit, mert ez egy másik műfajú thiller. Szóval mozizzunk! Íme Pig official trailer:

https://youtu.be/-4nRpdONaAA


XIII.MAGYAR SZARVASGOMBA-TERMESZTÉS NAPJA, Jászszentandrás

13. alkalommal rendezték meg a szarvasgomba termesztés napját. Ezen a szarvasgomba ünnepen rendszerint összegyűlnek a gyűjtők, termőhely tulajdonos, gazdák, erdészetek, tudományos szakemberek, gasztronómiai és élelmiszeripari felhasználók. Idén a fesztiválnak Jászszentandrás adott otthont, a jászsági fekete nyári szarvasgomba fővárosa. Az Magyar Szarvasgomba Szövetség és a Szent László Szarvasgomba Lovagrend által szervezett esemény rangját jelezi, hogy a fővédnökséget Nagy István agrárminiszter úr látta el és személyesen ő nyitotta meg a rendezvényt.

A miniszteri megnyitót

Kolláth Balint jászszentandrási házigazda polgármester

kedves szavai követték, valamint

dr Bratek Zoltán az ELTE TTK nemzetközi hírű miikológiai szaktekintélye, a Első Magyar Szarvasgomba Szövetség elnöke és a Szent  László Szarvasgomba Lovagrend nagymestere

tartott bevezető beszédet. A bevezetőket Kecskés Sándor operaénekes produkciója tette emlékezetessé.

“A szarvasgomba magában foglalja mindazt, amit a magas jövedelmet termelő, fenntartható gazdálkodás alatt értünk. Magyarország rendkívül kedvező életfeltételeket biztosít az utánozhatatlan ízvilágú triflák szaporodásához, termesztéséhez. A szarvasgomba-termőtájak egyedülálló élelmiszer-termékei magas áron értékesíthetők itthon és külföldön egyaránt.”

– mondta a miniszter, aki a szarvasgombát, régies nevén a triflát, “a vidék aranyának” nevezte.

Nagy István elmondta, hogy rendkívül fontosnak tartja a Magyar Szarvasgombász Szövetség munkáját. Kiemelkedő tevékenységükért 2018-ban “Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri elismerő oklevélben részesültek. Értékmentő munkájuknak köszönhetően 2016-ban a jászsági nyári szarvasgomba termékleírásukkal pályázati úton elnyerték a minisztériumtól a HÍR, azaz a Hagyományok-Ízek-Régiók védjegy használati jogát.

Benyújtották a jászsági nyári szarvasgomba földrajzi árujelzőjeként történő uniós oltalma iránti kérelmüket. Ennek elbírálása jelenleg már uniós kifogásolási szakaszban van, és jó eséllyel ősszel bejegyezhetik az Európai Unióban oltalom alatt álló földrajzi jelzésként.

Nagy István kitért arra, hogy Európában egyedül Magyarországon található meg jelentős mennyiségben az egyetlen édes ízű szarvasgomba, a fehér színű, márványos belsejű homoki szarvasgomba, a Terfézia. Magyarország rendkívül kedvező életfeltételeket biztosít az utánozhatatlan ízvilágú triflák szaporodásához, termesztéséhez. A szarvasgomba-termőtájak egyedülálló élelmiszer-termékei magas áron értékesíthetők itthon és külföldön egyaránt. A Magyar Szarvasgombász Szövetség tavaly a homoki édes terfézia szarvasgomba pályázatával újabb, Magyarországon termesztett, különleges szarvasgomba termékkel nyerte el a HÍR védjegyet.

HíR-esek 2020

A HÍR pályázati rendszerben eddig összesen 184 hagyományos és tájjellegű termék szerzett védjegyet. Ez a pályázat az eredetvédelmi kérelmek benyújtásának előiskolája is egyben, ezért biztatják a szarvasgomba-termesztő szakmát – a jászsági nyári szarvasgomba sikerén felbuzdulva – a terfézia szarvasgomba uniós eredetvédelmi kérelmének a benyújtására is. Egyben azt kívánta, hogy a szarvasgomba öregbítse a magyar gasztronómiai kultúra jó hírét, lendítse fel a hazai vendéglátást.

A megnyitó beszédek után szakmai előadások, kiegészítő programok, következtek. Az előadások sorában szó volt többek között a szarvasgombacélú erdőkezelésről, a trifla hasznosításában szerzett tapasztalatokról, termesztési újdonságokról és kísérletekről is.

Program:

  • Földrajzi árujelzők és a HÍR program eredményeiről – Hazai szarvasgombáink útja az európai elismertség felé. Előadó: Pallóné Dr. Kisérdi Imola (AM kormány-főtanácsos, HÍR BB elnöke)
  • A NEFAG Zrt. tapasztalatai a szarvasgomba hasznosításban és szarvasgomba-célú erdőkezelés terén. Előadó: Bagi István
  • Szarvasgombászat mestertriflász szemmel – díjazottak bemutatkozó előadásai és az érdemérmek ünnepélyes átadása
  • Változások a mikorrhizált csemeték minősítési eljárásában, a Nébih erdészeti szaporítóanyag felügyeleti rendszerében. Előadó: Pápai Antal – Némethné Kisgyörgy Boglárka, NÉBIH MGEI ESZFO
  • Egy kettőshasznú kísérleti gyümölcsös: pekándió és kései szarvasgomba Előadó: Gyulavári Pál – Akale Assamere – Brandt Sára – Bratek Zoltán
  • Beszámoló a francia szarvasgomba sikeres hazai termesztéséről, Előadó: Bratek Zoltán – Stuchlik László
  • Szarvasgomba Termesztés Napi Főző- Sütő verseny eredményhirdetése
  • Első Magyar Szarvasgombász Emléktár meglátogatása – tárlatvezető: Till Ervin Iván Múzeumigazgató
  • Szentmisével összekötött ünnepélyes lovagavatás – Jászszentandrás Katolikus Templom

A szarvasgomba termesztés napja a szakma ünnepe is egyben, ahol díjazzák és elismerik a szarvasgombászatért végzett társadalmi és szakmai munkát, erőfeszítéseket.

Szemere László emlékérem:

A magyar és európai szarvasgombászat atyjáról elnevezett Szemere László szarvasgomba termesztésért járó emlékérmet, Stuchlik László kapta. Hivatalos indoklás alapján az Magyarországon első sikeres, termőre fordult melanosporum (francia fekete perigord szarvasgomba) ültetvény létrehozásáért adományozták az idén. Azonban mégsem! Az emlékérem ez esetben nemcsak az első magyar perigord ültetvényért járt, hanem szinte életműdíj is egyben. A díjjal elismerték Stuchlik László elévülhetetlen érdemeit a jászszentandrási szarvasgomba kultúra és hagyományok és múzeum megteremtésében. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ő hozta a faluba a Rendőr Világszövetséget. Így ő az, aki a község nemzetközi jelentőségű kulturális közösségének is az alapítója.

Jászszentandrási IPA Arthur Troop Park (International Police Association)

A díjat felesége, társa Stuchlik Lászlóné Katalin vehette át.

Mestertriflász elismerést kaptak:

Farkas Szilvia mestertriflász labradorjaival

Banka Ferenc Díj:
Jászszentandrási szarvasgombafővárosért és a szarvasgombászatért adható elismerést Till Ervin Iván szarvasgomba múzeum igazgató és felesége Till Emőke kapták állhatatos munkájukért.

Termesztés napi nyíltűzi főzőverseny:
A tanácskozással párhuzamosan a termál kemping területén családias hangulatú főző¬verseny zajlott, melyet néhai Kopasz Árpád, ny.r. dandártábornok, a Szent László Szarvas¬gomba Lovagrend lovagja emlékére rendeztek meg. A főzőverseny főszervezője

Aranyi János (kép jobb oldalán) a Máltai, a Szent László Szarvasgomba, a Szabadtűzi Lovagrendek lovagja,

valamint főzőverseny főtámogatója

Dr. Lukács Gusztáv az IPA MSZ Jászszentandrási Egyesület elnöke, a Szent László Szarvasgomba Lovagrend lovagja

voltak.

A finomságok között akadt például lecsós kacsamell, slambuc és őzpörkölt is. Megjegyzendő, hogy a II. helyezést a szarvasgomba múzeum és Terfézia csapata, azaz a Till Emőke családja és László Sándor hozta el „bográcsos kecskére káposztát” alkotásukkal.

Szent László Lovagrend új tagjainak avatása:

A nap eseményei az új szarvasgomba lovagok avatásával zárultak. A Jászszentandrási katolikus templom Aba-Novák Vilmos modernista egyedülálló freskóival különleges spirituális és mitikus környezetet teremt a szentmisével egybekötött avatási szertartáshoz.

A misét István atya, az Újpest-Kertvárosi Szent István plébánia plébánosa celebrálta, a felolvasást, verseket, műveket pedig

Kecskés Sándor az operaház magánénekese adta elő: Aquinói Szent Tamás imája- Fogadd el Uram, Varga László megzenésítésével, Sík Sándor szövegével, és Ave Mária, Mathilde Marchesi műve

Szent László Szarvasgombalovagrend új lovagjai:

  • Till Emőke, Jászszentandrás szarvasgombafőváros, szarvasgomba múzeum
  • Tímár Ferenc nemzeti, katonai erények, hagyományok értékek védelme
  • Akale Assamere, ELTE TTK doktori iskola mikológiai és biológiai kutatások szarvasgombák területén
  • László Sándor Terfézia szarvasgomba népszerűsítése, gasztrotermékek.


HÍR Védjegyet kapott a Terfézia, azaz a Homoki Édes Szarvasgomba

Terfézia, azaz a Homoki édes szarvasgomba a világ legelitebb élelmiszerklubjába pályázik, ahol olyan nagyágyúk vannak, mint

Bayerisches Bier, a Champagne, az Irish Whiskey, a Kalamata olajbogyó, a Parmigiano Reggiano, a Polska Wódka, a Queso Manchego és a Roquefort sajt, illetve magyar példákat hozva, a Tokaji bor, vagy a Kalocsai paprika. 

Homoki édes szarvasgomba, a Magyar Szarvasgombász Szövetség jelölése és pályázata alapján bejegyzésre került a „Hír” védjegy értéktárba. 2021.május 31-én a Magyar Szarvasgombász Szövetség képviseletében az a megtiszteltetés ért, hogy átvehettem a Hírvédjegy oklevelet és hozzá kapcsolódó iparművészeti emlékkerámiát.

HÍr Védjegy átvétele, Agrárminisztérium

A Hír védjegy célja, hogy a védjegy használati jogának elnyerésével a hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ismertségének növelése. A terméket gyártók pedig bővíthetik piaci lehetőségeiket. A termék pedig újabb értékes elemmel gyarapítja a Hagyományok-Ízek-Régiók Gyűjteményt.

HÍR védjegy

A Homoki édes szarvasgomba 2020-tól hazánkban földrajzi védettséget élvez, a rövidesen induló eljárás alapján várható, hogy megkapja az európai uniós oltalmat is.

A földrajzi árujelzők jelentősége és a termelői közösségek szerepe

A HÍR védjegy pályázat a földrajzi árujelző oltalmi kérelmek benyújtásának előiskolája is egyben. A HÍR védjegyes termékek közül kilenc földrajzi árujelzője már uniós oltalommal is rendelkezik, további nyolc esetében pedig már folyamatban van az uniós eljárás.

„Az európai földrajzi árujelzők a mezőgazdasági ágazatunk által kínált termékek gazdagságát és sokszínűségét mutatják. A termelők számára az előnyök egyértelműek. Magasabb áron értékesíthetik a termékeiket azon fogyasztóknak, akik autentikus, regionális termékeket keresnek. A földrajzi árujelzők kereskedelmi megállapodásaink kulcsfontosságú elemét képezik. Azáltal, hogy világszerte védjük a termékeket, megelőzzük a termékek elnevezésének csalárd módon történő használatát, valamint megőrizzük az európai agrár-élelmiszeripari termékek jó hírnevét. A földrajzi árujelzők globális szinten védik a helyi értékeket.”,

mondta Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős uniós biztos.

Az Európai Unió által elismert földrajzi árujelzők több, mint háromezer termék – élelmiszer, mezőgazdasági termék, szeszes ital, borászati termék és ízesített borászati termék – nevét védik. Az oltalom alatt álló földrajzi nevek azt jelzik, hogy a termék egy adott helyről, vagy régióból származik, és különleges minőségét, hírnevét, vagy egyéb jellemzőjét a földrajzi eredetének köszönheti. A földrajzi árujelzők oltalma kollektív jogosultságot jelent, minden előállítót megillet, aki a meghatározott földrajzi területen a termékleírásnak megfelelő terméket állít elő. Szellemi tulajdonjoggal ruházza fel a termelőket az adott földrajzi területen és kizárólagos jogot biztosít számukra a földrajzi név használatára.

Mit ér a földrajzi oltalom? - hát a dupláját

Egy 2020. április 20-án közzétett Európai Uniós tanulmány szerint a földrajzi árujelzős termékek termelése egyre jelentősebb az Európai Unióban. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke magasabb, mint az azzal nem rendelkező, hasonló termékek eladási értéke.

A tanulmány szerinti a földrajzi árujelzős termékek termelése jelentős az Európai Unióban. Míg 2010-ben az összes élelmiszer-és italtermelésből 5,7%-ot tett ki, addig ez a 2017. évi EU statisztikák szerint már elérte a 7%-ot, megközelítőleg 75 Mrd EUR értékben. A teljes uniós élelmiszer- és italexportnak több mint 13%-át a földrajzi árujelzős termékek értékesítése teszi ki, közel 17 Mrd EUR értékben. A földrajzi árujelzők értéknövelő hatásának becsült értéke a 28 tagú EU-ban 2,07. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke tehát átlagosan kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, hasonló termékek eladási értékének.

A földrajzi árujelzők hozzáadott érték növelő hatása lehetővé teszi a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára a versenyképesség fokozását. A termelők számára biztosítja azokat az eszközöket, melyek révén sajátos jellemzőkkel rendelkező termékeiket hatékonyabban tudják a többi terméktől megkülönböztetni és népszerűsíteni, illetve a jogtalan névhasználatból eredő piaci visszaélésekkel szemben megvédeni.

Az európai élelmiszerek híresek arról, hogy biztonságosak, táplálóak és jó minőségűek. A hagyományos előállítási módszerek hozzájárulnak annak az uniós célkitűzésnek a megvalósításához, hogy az európai élelmiszer az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának globális mércéjévé is váljon.

Az uniós minőségrendszerek célja meghatározott termékek elnevezésének védelme, amivel az adott termékek egyedi, földrajzi eredetükhöz vagy az adott régióban gyökerező előállítási módjukhoz kapcsolódó jellemzőinek promócióját szolgálják. Ezek a termékelnevezések az uniós szellemitulajdon-jogi rendszer részét képezik, ezáltal jogi védelmet nyújtanak az utánzással és a visszaélésszerű használattal szemben.

Az EU harmadik országokkal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásai során is kiemelten kezeli az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők oltalmának érvényesítését. Az EU harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásainak fontos részét képezi a földrajzi árujelzők listája. Az EU-nak 36 bilaterális megállapodása van harmadik országokkal és 13 további országgal folytat jelenleg is tárgyalásokat. Az EU szabadkereskedelmi tárgyalásai során fontos a magyar érdekek hatékony képviselete a Magyarország részére bejegyzett, uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős termékek harmadik országok – mint például Kína, Japán illetve Ausztrália – piacain való oltalmának biztosítása érdekében.

Az uniós oltalmi rendszert négy fő csoportja:

Az Európai Bizottság 2020. évi munkatervében – az Európai Zöld Megállapodás keretébe tartozó egyszerűsítési lehetőségek között – kezdeményezte a földrajzi árujelzők és hagyományos különleges termékek rendszerének értékelését.

  • mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőit és hagyományos különleges termékek oltalmáról az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
  • borászati termékek és a hagyományos kifejezések oltalmáról a 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 92-116. cikkei;
  • szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról az 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet; valamint
  • az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról a 251/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet.

Közös jellemzője az uniós oltalmi rendszernek, hogy a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmet csoportosulás nyújthat be. A csoportosulás által benyújtandó kérelem fő alkotóeleme az uniós jogszabályok követelményeinek megfelelő termékleírás, amelyben rögzíteni kell a földrajzi árujelzős termék főbb jellemzőit, ezenkívül az előállítás folyamatát, továbbá a termék minősége és a földrajzi terület közötti kapcsolatot. A csoportosulás jogi formáját a rendelet nem szabályozza, fő követelmény, hogy tagjai ugyanannak a terméknek az előállításával, forgalmazásával foglalkozzanak.

A termelői csoportosulások megléte az uniós oltalmi rendszerek eredményes működtetésének egyik sarokpontja. Ezért alapvető fontosságú a termelői közösségek szerepének megerősítése. A termelői közösségek szerepvállalását az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjával, HÍR védjegy programjával és KDHT miniszteri díj odaítélésével is ösztönözi.

Földrajzi Árujelzők Program

„Az Agrárminisztérium célkitűzése, hogy az agrárgazdaság területén a termelői közösségek egyre több termékre nyújtsanak be uniós oltalom iránti kérelmet, éljenek az oltalom nyújtotta lehetőségekkel, és élvezzék azok előnyeit” - fogalmazott a díjakat átadó Tarpataki Tamás, agrárpiacért felelős helyettes államtitkár.

Az uniós oltalom alatt álló 69 bejegyzett földrajzi árujelzőjével Magyarország az EU 27 tagállama között jelenleg az erős középmezőnyben a 9. helyet foglalja el. Magyarország a még bejegyzésre váró további 16 kérelme alapján jó eséllyel hamarosan utolérheti a nagy eredetvédelmi hagyományokkal rendelkező régi tagállamokat (Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Németország), és közvetlenül utánuk, a 7. helyre léphet előre.

A Földrajzi Árujelzők Programjának keretében további 13 mezőgazdasági termék és élelmiszer, valamint 7 regionális pálinka földrajzi árujelzőjének uniós oltalmára irányuló eljárás van folyamatban. Emellett további HKT kérelmek is előkészületben vannak.

Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy program

Az Agrárminisztérium a HÍR program keretében 2010 óta pályázati rendszert működtet a HÍR védjegy használati jogának elnyerésére. A pályázaton hagyományos és tájjellegű termékekkel lehet részt venni. A program eredményeként 2010 óta a mai napig összesen 184 termék nyerte el a HÍR védjegy használati jogot, és vált a fogyasztók körében „HÍR-essé”.

A program vezetője Pallóné dr. Kisérdi Imola PhD címzetes egyetemi docens AM HÍR Bíráló Bizottság elnök.

Az Agrárminisztérium a sikeres pályázókkal védjegyhasználati szerződést köt. A szerződés biztosítja a termék termelői, előállítói és csoportosulásai számára a díjmentes védjegy használatot, amellyel a hagyományos és tájjellegű termékként való elismerést kommunikálják a fogyasztók felé.

A HÍR program keretében az Agrárminisztérium 2014 óta működteti a HÍR Védjegyesek Klubját. A Klub tagjai részére az Agrárminisztérium szakmai segítséget nyújt a földrajzi árujelző (GI) oltalom iránti, vagy a hagyományos különleges tulajdonság elismerése (HKT) iránti kérelmük benyújtásához. A Klub tagjainak rendszeres hírlevélben nyújt tájékoztatást a programról és bemutatkozási lehetőséget biztosít a számukra.

A HÍR védjegy pályázat az uniós kérelmek benyújtásának előiskolája is egyben. A HÍR pályázat követelményrendszerének megfelelő termékleírás elkészítése jó alapot képez az uniós oltalom iránti kérelemhez.

,

HÍR védjegyes termékek száma, 2010-2019

A HÍR védjegyes termékek közül 8 HÍR védjegyes termék földrajzi árujelzője már uniós oltalommal rendelkezik: Szabolcsi almapálinka, Gyulai kolbász, Szegedi fűszerpaprika őrlemény, Magyar szürkemarha hús, Újfehértói meggypálinka, Makói petrezselyemgyökér, Győr-Moson-Sopron megyei csemegesajt és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye. További 8 HÍR védjegyes termék pedig várományosa az uniós elismerésnek: Újfehértói meggy, Nagykörüi ropogós cseresznye, Madarasi birspálinka, Jászsági nyári szarvasgomba, Őrségi tökmagolaj, Szegedi tükörponty, Hegykői petrezselyemgyökér, Fertőd vidéki sárgarépa. HKT elismerést szerzett HÍR védjegyes termékként a Tepertős pogácsa és a HÍR gyűjteményben szereplő Rögös túró is. További HÍR védjegyes termékek HKT iránti kérelmeinek benyújtása előkészületben van.

Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért (KDHT)

A 2016 óta minden évben meghirdetett „Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri díjpályázat célja a hagyományos és tájjellegű termékek piacra jutása érdekében kimagasló tevékenységet folytató közösségek elismerése és példaképül állítása. A pályázat beadására jogosultak önkormányzatok, non-profit társaságok, civil szervezetek, szociális szövetkezetek. A nyertes pályázók részére a díjátadásra a Termelői Közösségek Napján kerül sor. A Termelői Közösségek Napja évenkénti megrendezésével a termelői közösségek tevékenységét kívánja támogatni, együttműködésüket és tapasztalatcseréjüket elősegíteni.

Magyarország eddigi eredményei a földrajzi oltalom területén

Az Európai Unió (EU), francia kezdeményezésre, 1993-ban hívta életre az

„Euroterroirs” (Európa Vidékei) nevű programot,

amelynek célja az európai régiók hagyományos és tájjellegű élelmiszereinek összegyűjtése, azok gazdasági hasznosításának előmozdítása, valamint ezeknek a termékeknek a fogyasztók körében való népszerűsítése volt.

Az EU-csatlakozás előtt álló közép-kelet-európai országok közül Magyarország elsőként csatlakozott a programhoz 1998-ban. A „Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR)” kezdeményezés célja pedig az volt, hogy összegyűjtse a magyarországi hagyományos és tájjellegű élelmiszereit, s egyben hozzájáruljon azok ismertségének növeléséhez, gazdasági hasznosításukhoz.

A HÍR program első, fogyasztók számára kézzelfogható eredménye egy kiadvány volt. Regionális bontásban mutatta be azokat a termékeket, amelyek

  • legalább kétgenerációs történelmi múlttal rendelkeznek,
  • hagyományos előállításúak, egy adott tájegységhez kötődnek,
  • legalább az előállítás körzetében ismertséggel rendelkeznek, továbbá
  • tényleges előállítással és forgalmazással bírnak.

A jelentős gyűjtőmunka eredményeként a kezdeti 1148 potenciális termékből a többkörös szakértői szűrés után 300 élelmiszer és 9 ásványvíz került be a HÍR gyűjteménybe. A kezdeményezés iparjogvédelmi hasznosulásának lehetőségét az teremtette meg, hogy 2002 óta a „Hagyományok – Ízek – Régiók” (HÍR) színes ábrás feliratos védjegyként van bejegyezve.

A védjegy tulajdonosa az agrárügyekért felelős minisztérium, használója a kezdeti években a HÍR program népszerűsítésére dedikált költségvetési forrással is rendelkező Agrár Marketing Centrum volt, amely szervezet a 2010 előtti időszakban éves költségvetésének egy jelentős részét, évente nagyságrendileg 12- 20 millió forintot a védjegyet támogató marketing tevékenységre fordított.

Jelenleg a HÍR védjegyet csak az használhatja, aki megfelel az önkéntes minőségrendszer kritériumainak és az Agrárminisztériummal erről védjegyhasználati szerződést kötött. HÍR védjegyes élelmiszerek mindenképpen a termék-különlegességek csoportjába sorolhatók.

Hogy kapcsolódik a Hungaricum oltalom a földrajzi oltalomhoz, a HÍR védjegyhez

A „Hungarikum” 2013-ban színes ábrás védjegyként szintén bejegyzésre került.

Mindenkori jogosultja az Agrárminisztérium. A „Hungarikum” védjegy használati jogát azonban eddig kevés termék nyerte el. Az agrártermékek esetében a termelők/előállítók számára már maga a hungarikummá nyilvánítás a vágyott és legmagasabb szintű elismerésnek számít.

Továbbá a HÍR program, illetve a HÍR védjegy az úgynevezett Hungarikum törvény (2012. évi XXX. törvény) létrejöttéhez is mintául szolgált. A hagyományos magyar élelmiszerek szervezett koordinációját a HÍR program hivatott szolgálni, s a kezdeményezés a hungarikumok hivatalos kijelölésének előfutára volt.

A HÍR védjegy stratégiai jelentőségét továbbá az adja, hogy potenciálisan ezek a termékek az EU élelmiszer minőségpolitika zászlóshajójának számító földrajzi árujelzők várományosainak is tekinthetők. A földrajzi területhez köthető, hagyományos termékek különleges minőségének fogyasztókban való tudatosítása kiemelkedően fontos, amihez az EU-s eredetvédelem újabb lehetőséget biztosít.

A hagyományos és tájjellegű (HÍR védjegyes) termékek ezen az úton alapvetően kétféle módon szerezhetnek nagyobb ismertséget, akár Európa szerte.

  • A szoros földrajzi kötődés (akár a termék minőségén, vagy annak ismertségén keresztül) az eredetvédelmi rendszerben oltalmazható (oltalom alatt álló eredetmegjelölés, vagy
  • oltalom alatt álló földrajzi jelzés formájában), míg amennyiben inkább a hosszú múltra visszatekintő, hagyományos előállítási mód a meghatározó, úgy hagyományos különleges termékként lehet közösségi szinten elismertetni a terméket.

Források:

 

 

 


Terfezia, the sweet Hungarian truffle in Roman Empire

The Terfezia is a Latin word, the denomination of a kind of truffle. In the ancient Rome, on Bacchanalias and the Culinary events as the famous fine feasts of Luccullus, the most desired delicacy and afrodiziacum was the Phoenician, white, sweet truffle.

Trireme, Roman wargalley

The shipments of Terfezia from Near East and North-Africa to Ostia, the port of Rome were under surveillance of military galleys as the other highly precious goods demanded also. The Terfezia, the kind of ambrosia of Gods, chanted by antique bards and poets have disappeared from the menu cards with the extinct Roman Empire and with the change of climate.

Still You can taste Terfezia, the delicacy of Roman Emperors and Patricians of high rank, because it is a unique Hungarian good.

Sweet Hungarian Truffle, Honey Truffle, Sweet Sandy Truffle (Mattirolomyces Terfezioides, Tefezia Terfeziodes)

The relative truffle of the antique delicate Terfezia, or itself the original ambrosia of Gods can be found in the area antique province of Rome, Pannonia, in current Hungary. The common name sweet Hungarian truffle, honey truffle. The latin name is Mattirolomyces, Terfezioides or Terfezia Terfeziodes. The former Moroccan and Near East regions that one bore sweet Terfezia have since destroyed due to logging and desertification. Terfezia today is almost exclusively found in special endowments in Carpathian Basin.

The story that how could get to the current territory will be our next tale.


Terfézia misztikus eredete

avagy hogy jön össze a jégkorszak, az antik lakomák, a bugaci futóhomok, az akácerdők és a szarvasgombás modern magyar kulinária.

Gyakran teszik fel a kérdést, hogy - hogy-hogy csak a Magyarországon terem a fehér édes homoki szarvasgomba? És a válasz valóban a Discovery Channel nyomozós dokumentumfilmjeit idézi.

A történet kezdete a római történetírók tollából ered, akik először adtak hírt az „istenek eledeléről”, amely ez esetben nem a híres görög Ambrózia  volt, hanem a római édes Terfézia szarvasgomba.

Római Birodalom legnagyobb kiterjedése

Feljegyezték, hogy a híres luccullusi lakomák fénypontja, záróakkordja, a menüsor végén egy különlegesség volt, az édes szarvasgomba. Tudjuk, hogy a termés a Közel-Keletről, Föníciából, vagy Észak-Afrikából, Líbiából érkezett. A szállítás, mint manapság az aranyszállítmányok, vagy bankjegyek esetében, különleges biztonsági előírások szerint történt. Hadihajó kiséret mellett szállították Ostiába, Róma kikötőjébe. Onnan a kor elit katonai alakulata (mint ma Delta Force, GU Szpecnaz, SAS, TEK) a Praetori Gárda testőrei, a pretoriánusok (praetori cohors, a császári testőrség alakulata) kísérték közvetlenül a lakoma színhelyére.


Praetorianus Gárda, Illustration by Peter Dennis

Terfézia termőhelyek, homokos, félsivatagos területen voltak, ahol a terfézia sivatagi rokonai ma is megtalálhatók.
Az ókorban a klíma sokkal csapadékosabb volt. A mediterrán sáv a földközi tenger mentén lényegesen szélesebben terült el, és a Szahara csak jóval délebben kezdődött . Líbia, Szaúd-Arábia, Irak területei, a Földközi tenger más déli és keleti részei nem kőolajjal látták el a Római Birodalmat, hanem búzával, és más alapvető élelmiszerekkel. Ez a terület az volt a birodalom éléskamrája.

Római romok Thuggában (ma Dougga, Tunézia) és nem Toszkána, de így elképzelésünk lehet, hogy milyen lehetett 2000 éve az elsivatagosodás előtti Észak-Afrika.

A klíma változott és sok kutató szerint közvetve ez okozta a Római Birodalom pusztulását. A Földközi tenger melléki éléskamra helyét átvette a Szahara és sivatag homokdűnéi, és jelentősen csökkent a hatalmas állam belső élelmiszer-erőforrás tartaléka, azaz az eltartóképessége. Ezzel párhuzamosan a belső ázsiai szteppék visszaszorultak a Góbi és más belső ázsiai sivatagok terjeszkedése miatt és megindították a népvándorlást. A "barbárok", germánok, gepidák, gótok, hunok pedig rázúdultak a gyengülő birodalomra és végül 476-ban a Rómát is elfoglalták.


A Terfézia ókori eredeti termővidéke ma így néz ki.

A Terfézia eredeti termőhelyén ma nem található szarvasgomba aromát, illatot hordozó édes homoki szarvasgomba fajta. A ma ott fellelhető terfézia fajtákat a sivatagi népek salátaként, köretként fogyasztják, illetve filléres tömegáruként a piacokon árulják. Az édes Terfézia a Római birodalommal együtt évszázadokra eltűnt a történelem színpadáról és a főúri, királyi lakomák asztaláról.

Nagyot ugrunk előre az időben és a római birodalom után 400 évvel népvándorlás utolsó európai államalkotó nemzetekénk új nép érkezik a Kárpát medencébe, a magyarok. A magyarok harcolnak aztán tatárral, némettel, törökkel és természetesen a természet erőivel a fennmaradásukért. Művelik az erdőket, lecsapolják a mocsarakat, szabályozzák a folyókat.

A 18.században egy különös jelenség intéz kihívást az újrainduló (török utáni) magyar mezőgazdaság felé. A szépen fejlődő gyümölcsöskerteket, termőre fordult szántóföldeket vándorló homokdűnék foglalják el. Leginkább a Duna-Tisza közén egyre nagyobb gondot okozó homok dűnék megfékezésére az első magyar botanikusok agronómusok indultak harcba.


Mintha csak a Szaharában járnánk... A Homokhátság részét alkotó fülöpházi buckavidék hazánk egyik legérdekesebb tájegysége Forrás: Daily News Hungary

Hogy kerül a Szahara a Duna-Tisza közé? Mintegy 12 ezer éve véget ért Würm-glaciális (jég)korszak és a Kárpát-medencére kiterjedő száraz és hideg tundra-éghajlat. Az éghajlattal rendkívül erős szeleknek rendezték át hazánk tájait. Ekkor jöttek létre azok a közepes és nagyméretű homokformák, az úgynevezett akkumulációs vagy felhalmozott homokmezők, amelyekből kialakult a kiskunsági Homokhátság. Sok-sok ezer évig teljesen megszűnt a homok mozgása, és ez tette lehetővé a növényzet számára a homokvidék meghódítását, megkötését.

Fülöpháza vándorló homokbuckái

A homok mozgása csak a 18. illetve a 19. században indult meg ismét főként emberi tényezőknek köszönhetően. A futóhomok megkötését célzó növényzettelepítés ellenére a dűnék vándorlása jóval kisebb mértékben ugyan, de napjainkban is folytatódik.

Tessedik Sámuel evangélikus lelkész (1742-1820), pedagógus és polihisztor a Szarvasi Botanikus kert és Agrár főiskola alapítója hozatott először Magyarországra szubtrópusi szárazságtűrő akácfákat Magyarországra a futóhomok megkötésére.

  • Korának nagy tudósa volt, de valószínűleg nem tudta, hogy 250 év múltán, a magyar akác lesz a legelterjedtebb fafajta és erdőalkotó Magyarországon.
  • Nem is sejtethette, hogy ez lesz a világhírű magyar akácméz mézelő virágot adó erdeinek, ligeteinek alapja.
  • Nyilván halvány elképzelése se lehetett arról, hogy az akácot, mint invazív betelepített fajt az Európai Unió visszaszorítandónak ítéli, de magyar érdekek ellenállás miatt ez alól felmentést kap Magyarország.
  • Tessedik azt sem sejthette, hogy milyen szerepe lesz a magyar akácerdőknek az európai méhállomány megőrzésében…

Alföldi akácerdő

…ÉS végül azt a legmerészebb álmaiban sem gondolhatta volna, hogy az akác betelepítésével megteremti a homoki fehér édes szarvasgomba, a TERFÉZIA legújabb kori kulináris felemelkedésének alapjait.

A Terfézia (Terfezia Terfeziódes, újabb elnevezésével Mattirolomyces Terfezioides) az akácfák gyökérzetével szimbiózisban, úgynevezett arbuszkuláris mikorrhizát (bocsánat, a micológusok így nevezik) képezve él, a Duna homokos hordalékkúpjain, homokhátjain telepített akácerdőkben.

Tehát délről behoztuk az akáccal a terfeziát. Ha filmet néznénk, éppen a happyend-del megelégedve hátradőlnénk a fotelben, de akkor hirtelen jön a váratlan fordulat!

A szubtrópusi akác nem az Óvilágból, azaz Észak-Afrikából, vagy Ázsiából érkezett,ahol a terfézia valaha termett és ahol rokon fajok tenyésznek, hanem az Újvilágból, azaz a mai Egyesült Államok déli részéről, Közép-Amerikából származik. Ott pedig nyoma sincs terféziának, se édesnek, se saláta álszarvasgombának.

De akkor mégis, hogy lehetséges a Terfézia épp itt van, és hogy

  • a graciális-jégkorszakban keletkezett homokhordalék mező, amely tízezer évig várakozott, de a XVIII. században „homok-futni” indulván, kiváltsa Tessedik Sámuel akáctelepítési programját és
  • az alföld tikkad szöcskenyájas nyarai hasonlítsanak az ókori északafrikai, főníciai termőkörnyezetre és
  • az evolúció csodájaként az alföld szélfogó árnyas akácligeteiben mindannyiunk örömére megjelenjen az édes fehér homoki szarvasgomba, a Terfézia.

Hogy hogy lehet? Talán a legújabb kor DNS térképei, vagy más hasonló analóg csodák valamikor magyarázattal szolgálhatnak, de addig is örüljünk az egyik legkülönlegesebb Hungaricumunknak!


Tésztakurzus Firenzében, szarvasgombás ravioli

Toszkána a Piemont régió mellett a legfontosabb lelőhelye a híres olasz fehér szarvasgombának (tuber magnatum), amely alapanyaga "fine dining" szarvasgombás tésztának (Tagliolini al tartufo bianco d'Alba).

Aki teheti ne csak a művészeteknek, múzeumoknak és tengerpartnak hódoljon Itáliában, hanem az olasz konyhaművészet esszenciáján, a pasta készítés művészetén keresztül kóstoljon bele az igazi olasz életérzésbe.

Íme néhány kép a pasta készítés fortélyairól:

 

Szinte minden sarkon kínálnak tésztafőző kurzusokat és megkockáztatom, hogy nehéz mellényúlni, hiszen ehhez tényleg értenek az olaszok. Volt szerencsénk résztvenni egy remek programon egy esős firenzei délután, ahol természetesen a ravioli szarvasgombás olíva olajjal ízesített töltelékkel készült, aminek rettentő bonyolult receptjét most megosztunk Önökkel:

  • 400 g friss ricotta
  • 200 g 24 hónapos érlelt parmezán
  • 10 ml szarvasgombás szűz oliva olaj

keverd össze és töltsd a kis ravioli batyukba.

Egy kis ráhangolódásként, Schrott nach 8 - Zuppa Romana - 1983, bajor zenés olasz nyelvlecke szatíra:

https://youtu.be/Z4FdwblTHlo

És végül a végeredmény tányéron:


A legizgalmasabb szarvasgomba

A Terfézia az egyik legizgalmasabb szarvasgomba féle, és nemcsak azért, mert a legjobb években is néhány száz kilogramm terem belőle a világon, vagyis Magyarországon, azon belül is a homoki akácosokban. Gasztronómiai értelemben a magyar Terfézia különlegességét az adja, hogy édes. Miközben magában hordozza a szarvasgomba félék erős illat és aromaanyagát, a Terfézia akár tízszer édesebb is lehet a cukornál, ezért a gasztronómiában is elsősorban desszertek ízesítésére használják, ami egyedülálló a szarvasgombák körében. Édessége és különlegesen erős íze miatt a Terfézia egyébként is speciális bánásmódot igényel, de a többi szarvasgombáénál határozottan puhább állaga is megköveteli a különleges figyelmet a felhasználó részéről.

A gumók csak vadon fellelhetők. A gyűjtők speciálisan képzett kutyákkal keresik és szedik. A Terfézia közvetlenül a föld alatt terem, de a termőtest sokszor megrepeszti a talajt és kissé kibújik a felszínre. A szarvasgomba keresésre Nyugat-Európában tradicionálisan használt disznók természetes ösztöneiből hiányzik a Terfézia felkutatása és kitúrása, felszín közeli elhelyezkedése viszont lehetővé teszi, hogy kutyákkal megtalálható legyen. A Teréziát Magyarországon kizárólag idomított kutyákkal keresik, aminek további előnye, hogy a kutya a disznóval ellentétben sosem akarja megenni a gombát, nem próbál meg beleharapni, egyszerűen jelez, a gomba kiásása pedig már a gazda dolga, vagyis állat sosem érinti a termőtestet, így garantálva eredeti tisztaságát a termőterülettől egészen az asztalunkig.